Negyedmillió dollár egy karóráért
(Rovat: A hónap száma, Az Apollo holdprogram - 2015.12.27 07:15.)

De nem akármilyenért! December közepén egy árverésen 245 ezer dollárt adtak az Apollo-17 néhai űrhajósa, Ron Evans Omega Speedmaster órájáért.

A pontosan 245 ezer dolláros vételárat a Christie's aukciós cég árverésén nem más, mint az órát készítő svájci cég, az Omega saját múzeuma adta meg a különleges darabért. Az órát eredetileg Ronald Evans (1933–1990), az utolsó amerikai holdexpedíció, az Apollo-17 repülésekor a parancsnoki modul pilótája használta, de nem a karján viselve. Míg két társa – Eugene Cernan és Harrison Schmitt – a Hold felszínén dolgozott, addig Evans a Hold körüli pályán keringő modulban a hővezetést tanulmányozó kísérletet is végzett. Az órát – természetesen szíj nélkül – ebben a kísérletben alkalmazta, ahogy az az alábbi fényképen is látható.

A 43 évvel ezelőtt repült Apollo-17 parancsnoki moduljának belseje. Az Omega óra helyét a műszerfalon nyíllal megjelölték. (Kép: NASA / collectSPACE.com)

Ugyanilyen típusú órákat viseltek egyébként a NASA Apollo programjának más űrhajósai, köztük a Holdon járt Cernan és Schmitt is. Általános szabályként azonban az űrhajósok felszereléshez tartozó időmérő eszközök az űrhivatal tulajdonában maradtak, manapság pedig a Smithsonian Múzeum gyűjteményét gazdagítják (így az Evans karján viselt darab is). Evans viszont személyes emlékként legálisan megőrizhette a kísérletben használt óráját (minden űrhajós estén ez más-más tárgyakat jelentett). 1990-es halála után özvegye közel két évtizeden át őrizte az emléktárgyat, míg 2009-ben egy gyűjtő 23 900 dollárért meg nem vette azt egy dallasi árverésen.

Evans óráját egy tépőzáras szíjjal és egy ugyancsak az űrben járt tollal együtt egy tételben árverezték el a Chistie's speciális, az Omega Speedmaster és az űrprogramok kapcsolatának 50 évéről megemlékező aukcióján, december 15-én. (Kép: Christie's)

A 2009-es befektetés busásan megtérült a gyűjtőnek, aki most az akkor megszerzett három űrrelikviát – köztük az órát – több mint hatszoros áron tudta továbbadni. A Bielben található Omega Múzeumban, ahová a kronométer hamarosan kerül, egyébként nem ez lesz az egyetlen űróra az Apollo programból. Az Apollo-12 parancsnoki egységének pilótája, Richard Gordon szintén Hold körüli pályán járt Omega Speedmaster óráját a Smithsonian Múzemból kapták kölcsön kiállításukra.

A Christie's mostani Omega Speedmaster 50 árverésén Evans Holdnál járt órája mellett más különlegességek is vevőre találtak. Egy 18 karátos arany Omega Speedmaster, amit az űrhajós ajándékba kapott, 50 ezer dollárért kelt el. Egy későbbi Omega Speedmaster változat pedig, amely egy egész éven át működött a Mir űrállomás fedélzetén, 25 ezer dollárt ért meg a leglelkesebb licitálónak.

Ha már űrórákról és árverésekről van szó, érdemes megemlíteni, hogy korábban más hasonló emléktárgyak is kerültek már kalapács alá. Edward White, az űrsétát végrehajtó első amerikai űrhajós óráját özvegye ajándékul megkapta, miután 1967-ben White az Apollo-1 földi tesztelése során halálos balesetet szenvedett. Tőle White fia örökölte, aki 1999-ben 35 és félezer dollárért vált meg az órától. Nyolc évvel később a Sotheby's cég árverésén bukkant fel Donn Eisele (Apollo-7) egyik Speedmaster órája, ami 204 ezer dollárt ért vevőjének. (Eisele másik hasonló órája 1989-ben eltűnt, amikor a Smithsonian Múzeum Ecuadorba kölcsönözte.)

Nem Omega, hanem Bulova márkájú, de ugyancsak űróra, méghozzá a Holdon is járt – s a jelek szerint ezért adták az eddigi legmagasabb árat a világűrben megfordult űrhajós-relikviák közül. David Scott, az Apollo-15 parancsnoka órájának 1 millió 625 ezer dollár lett a végső ára, idén októberben kelt el.

Scott (saját tulajdonú) Bulova karórája a Holdon is megfordult 1971 júliusában. Rekordáron kelt el idén egy árverésen. (Kép: NASA / collectSPACE.com)