Másfél milliárd, avagy egekben a Webb-űrtávcső...
(Rovat: A hónap száma, Amerika és az űrcsillagászat , Távoli világok kutatói - 2010.11.13 13:00.)

...ára. Egy friss bizottsági jelentés szerint 1,5 milliárd dollárral többe kerülhet, mint eddig tervezett, amúgy is rekordnagyságú költsége. Az űrteleszkóp felbocsátása is csúszhat.

A NASA – európai és kanadai közreműködéssel is készülő – James Webb-űrtávcsövét (James Webb Space Telescope, JWST) leegyszerűsítve szokás a Hubble-űrteleszkóp utódának is nevezni. Most egy független vizsgálóbizottság áttekintette költségvetését, s arra a megállapításra jutott, hogy a tudományos szempontból rendkívül ígéretes űreszköz összesen 6,5 milliárd dollárból készülhet el, és 2015 végén startolhat. A NASA hivatalos terveiben eddig 5,1 milliárdos költség, és 2014 közepi indítás szerepel. Az űrügynökség eddig már 3 milliárdot költött el a JWST készítésére.

(Fantáziakép: NASA / ESA)

2002-ben, amikor a készülő űreszköz felvette James Webb, a NASA korábbi híres vezetőjének a nevét, startját 2010-re tervezték. A független vizsgálóbizottság jelentése szerint mind 2011-ben, mind 2012-ben plusz negyedmilliárd dollár kellene ahhoz, hogy a 2015. szeptemberi indítási célt tartani tudják. Egyelőre nem világos, hogy honnan teremtik elő az ehhez szükséges forrást, de nagyon valószínű, hogy más űrcsillagászati programokon kezdik a megszorításokat... A JWST már most is 40%-át emészti fel az erre a tudományágra fordított amerikai űrköltségvetésnek. A problémák gyökere, hogy 2008-ban, a költségvetés áttekintésekor igencsak alultervezték az összegeket.

A bizottság a JWST értékét, elkészítésének fontosságát nem kérdőjelezte meg. A csillagászok reményei szerint a JWST teljesítménye százszorosan meghaladja majd a nevezetes Hubble-űrtávcsőét. A JWST 6,5 m-es átmérőjű tükrével közeli és közép-infravörös hullámhosszakon működő detektoriba gyűjti majd a fényt. Segítségével többek közt megpillanthatjuk a világegyetem legelső galaxisait, megfejthetjük a galaxisfejlődés történetét, bolygók, csillagok, galaxisok színképét vizsgálhatjuk. A JWST nem a Föld körüli pályán, hanem a Nap-Föld rendszer külső Lagrange-pontja (L2) környezetében (a Naptól a Földnél mintegy 1,5 millió km-rel távolabb) kering majd. Egy európai Ariane-5 rakétával tervezik indítani. Élettartama 5 és fél év lesz, de a remények szerint akár egy évtizeden át is gyűjtheti a mérési adatokat.