Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kilenc céggel a Hold felé
(Rovat: A Holdnál, Üzlet és munkahely - 2018.12.03 06:15.)

A NASA 9 amerikai vállalatot hagy pályázni a következő évtizedben elérhető 2,6 milliárd dolláros forrásra. A cél: automata űreszközöket juttatni a Holdra.

A múlt héten az amerikai űrhivatal bejelentette, hogy a Commercial Lunar Payload Services (CLPS, kiejtve „klipsz”) nevű programjába kilenc űripari vállalatot hívott meg. A CLPS célja, hogy a NASA kereskedelmi alapon kifejlesztendő eszközökhöz jusson, amelyekkel tudományos berendezéseket és technológiai kísérleti eszközöket juttathat el égi kísérőnk felszínére.


Jim Bridenstine, a NASA vezetője a kereskedelmi holdprogram meghirdetésekor. (Kép: NASA / Bill Ingalls)

A CLPS kimondott célja, hogy elősegítse a magánbefektetéseket a távolabbi világűr kutatásába, és hosszabb távon az emberek visszatérését a Hold felszínére. Az elképzelés értelmében a programban részt vevő vállalatok tulajdonában lesznek az űreszközök, azok üzemeltetését is ők végzik. A NASA pedig fizet a szolgáltatásért, hogy eljuttathassa berendezéseit a Holdra. Ez gyökeresen eltér a megszokott módszertől, ahogy az űrhivatal a Hold és a Naprendszer más égitestjeinek kutatását eddig végezte: minden költségvetési finanszírozásban és a kormányzati szervezet ellenőrzésével készült. Most abban bíznak, hogy a „piaci verseny” megteremtésével felpörög az innováció, a több potenciális szolgáltató megjelenésével pedig csökkennek az árak.


A Lockheed Martin tervezett McCandless holdi leszálló szondájával száll versenybe. (Fantáziakép: NASA / Lockheed Martin)

A NASA a következő kilenc amerikai vállalatban – és Bridenstine szerint emellett még az erős nemzetközi együttműködésben – látja az elmúlt elnöki ciklusok alatt akadozó holdprogramjuk felfuttatását:

  • Astrobotic Technology Inc. (Pittsburgh, Pennsylvania)
  • Deep Space Systems (Littleton, Colorado)
  • Draper (Cambridge, Massachusetts)
  • Firefly Aerospace Inc. (Cedar Park, Texas)
  • Intuitive Machines LLC (Houston, Texas)
  • Lockheed Martin Space (Littleton, Colorado)
  • Masten Space Systems Inc. (Mojave, Kalifornia)
  • Moon Express (Cape Canaveral, Florida)
  • Orbit Beyond (Edison, New Jersey)
A versenytársak mögött a legtöbb esetben természetesen alvállalkozók csoportjai sorakoznak fel.

Érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy automata űreszközökről van szó. Ami az emberes holdutazást illeti, az amerikaiak még optimista becslések szerint is legalább egy évtizedre vannak a visszatéréstől.

Az említett cégeknek lesz lehetősége pályázni a NASA által elérhetővé tett forrásokra, már a jövő évtől kezdődően. Egyelőre tehát egyikük sem kapott pénzt vagy konkrét ígéretet, csak a jövőbeli lehetőség nyílt meg előttük. A későbbiekben néhányuk, vagy akár mindegyikük kaphat kormányzati forrást a holdi leszállásra alkalmas eszközeik – eleinte egy helyben tartózkodó egységek, később talán holdjárók – működtetésével kapcsolatban. A NASA ugyanakkor nem finanszírozza a leszálló szondák fejlesztésének költségeit, arra más forrásokat kell bevonniuk a cégeknek. Az elképzelés az, hogy a NASA teljes szolgáltatást vásárol, amiben az indítástól a Holdra való leszálláson és a kísérletek helyszíni elvégzésén keresztül adott esetben akár a begyűjtött minták Földre való visszahozataláig minden beleértendő.


Az Astrobotic megálmodott leszállóegysége, a Peregrine. Talán 2020 végén már indulhat? (Fantáziakép: Astrobotic)

A CLPS működési modellje nagyban hasonlít ahhoz, ahogy a NASA a hordozórakéták üzemeltetőivel szerződik a Launch Services Program keretében. Különböző cégek szerepelnek a minősített beszállítók listáján, s a konkrét űreszközök esetében azok pályázhatnak egy-egy megbízásra. Ahogy a hordozórakétáknál, úgy a CLPS-ben sincs kőbe vésve a lista, arra a későbbiekben mások is felkerülhetnek, vagy éppen a mostani kilencek közül is lekerülhetnek vállalkozások. A NASA reményei szerint a 2020-as évek közepére készülhetnek el a leszállóegységek.

Az ügynökség nagyívű elképzelései között ezzel párhuzamosan szerepel a Gateway, egy Hold körül keringő űrállomás-kezdemény kialakítása. Ez akár a leszállóegységek bázisaként is szolgálhat. Részleteiről, finanszírozásáról, pontos menetrendjéről egyelőre nem tudni.

A legelső típusú berendezések minden bizonnyal a Hold lézeres távmérésére alkalmas lézertükrük (retroreflektorok) lesznek. Ezek passzív eszközök, nem igényelnek tápellátást és távközlési kapcsolatot, csak a felszínre kell vinni őket. (Régebben szovjet űrszondák és az amerikai Apollo-űrhajók felszerelésének is a részei voltak.) Idén a NASA törölte a Resource Prospector nevű tervezett küldetését, amely egy holdjárót vitt volna magával az égitest valamelyik pólusa környékére, a vízjég kutatása céljából. A reménybeli fedélzeti műszerek közül négyet – egy spektrométert, a regolit és a jég megfúrására alkalmas eszközt és a víztartalom mérésére szolgáló fűtő-elemző egységet – azonban elég előrehaladott állapotúnak tartanak ahhoz, hogy akár a kereskedelmi alapon szervezett szállítóeszközökre is felkerüljenek.

Bizonyos értelemben a CLPS az elhalt Google Lunar X Prize folytatásának is tekinthető. Mint emlékezetes, a Google 20 millió dolláros (vagyis a most szóban forgó pénzeknél nagyságrendekkel kisebb) díjat ajánlott fel annak, aki magánfinanszírozásból űrszondát juttat a Hold felszínére, ami mozog és videót továbbít a Földre. A 2007-ben indított versengést többszöri határidő-hosszabbítás után végül idén év elején lefújták, de a NASA megbízásaiért most ringbe szálló kilencek között felbukkannak olyan nevek is, amelyek a Google versenyébe bekapcsolódva kezdték meg a munkát.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018