Porördögök nyoma
(Rovat: A hét képe, Mars Express és Beagle-2 - 2019.06.18 07:15.)

A Marson sokféle szél formálta alakzat látható, például a Mars Express bemutatott felvételén sötét dűnék és szálszerű sávok.

Az érdekes alakzatok a porördögök (vagy talán szakaszerűbb, de kevésbé hangulatos nevükön portölcsérek) nyomai. Amikor a Nap felmelegíti a vörös bolygó felszínét, akkor a talaj közelében a felszálló meleg levegő örvényei felkapják a port, és oszlop alakú, tornádószerű képződményt alkotnak, ezeket nevezik porördögöknek. A jelenség a bolygón mindenfelé előfordul, leggyakrabban tavasszal és nyáron. A porördögök felkavarják a felszínen lévő, világosabb színű port, ezért elhaladásuk után a nyomuk sötétebb sáv formájában követhető. Ezeket a nyomokat azután a nagyobb marsi viharok eltörlik.

Az ESA Mars Express szondájának 2019. január 3-án készült felvétele a Chalcoporos-szakadék (Chalcoporos Rupes) térségéről, ahol jól láthatók a felszínen a szél nyomai. A kép felbontása kb. 13 méter/pixel, középpontja a keleti hosszúság 23. és a déli szélesség 53. foka körül van. A képet a nagyfelbontású sztereókamera (HRSC) függőlegesen lefelé néző (nadír) csatornájának adataiból állították össze. A képen jobbra van észak. (Kép nagy felbontásban: ESA / DLR / FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)

A fenti felvétel a domborzatot színekkel megjelenítő változata, a színkód a jobb felső sarokban látható. (Kép nagy felbontásban: ESA / DLR / FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az ESA Mars Express szondájának bemutatott felvételén a porördögök nyomai girbegurba, néha hurok alakú, egymást keresztező vonalak hálózataként láthatók a bolygó déli félgömbjének Chalcoporos-szakadék (Chalcoporos Rupes) nevű területén. A területet vastag porréteg borítja, arrafelé gyakoriak a különböző, szél okozta jelenségek.

A kép 3D változata, a térbeli megjelenés piros-kék vagy piros-zöld szemüveggel érzékelhető. Ahogy a fenti változatoknál, a képaláírásban megadott linkre kattintva itt is érdemes letölteni a teljes, nagy méretű változatot. (Kép nagy felbontásban: ESA / DLR / FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)

A porördögök a Marson leggyakrabban az Amazonis-síkságon, az Argyre-síkságon és a Hellas-medencében, valamint a képen látható terület közelében található Proctor és Russell kráterek környékén fordulnak elő. A Proctor, a Russell és a Chalcoporos-szakadék a Marson a Hellas-medencétől nyugatra fekvő, úgynevezett „Noachiai felföldön” (Noachis Terra) helyezkednek el. (Megnevezése a Mars történetének 3,7–4,1 milliárd, más források szerint 3,5–3,8 milliárd évvel ezelőtti Noachiai, azaz Noé-féle korszakára utal.) Ezen a területen a legnagyobb a Marson a becsapódásos kráterek sűrűsége, azaz vélhetően ez a marsfelszín egyik legidősebb része.

A fenti képeken látható terület (kisebb fehér téglalap) elhelyezkedése a Marson. A felvételt a Mars Express 2019. január 3-án, 18 983. keringése során készítette. (Kép: ESA / DLR / FU Berlin, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Chalcoporos-szakadék szóban forgó részének perspektivikus képe a szél tevékenységének nyomaival. (Kép: ESA)

A bemutatott felvételeken látható két kráter belsejében a jellegzetes sötét foltok fodrozódó homokdűnék, míg a környező síkságon a dűnék hálózata mellett a porördögök nyoma is kivehető. A marsi porördögökhöz hasonló képződmények a Földön is kialakulnak a száraz, sivatagos tájakon, marsi megfelelőik azonban sokkal nagyobbak. A Marson a jelenség akár nyolc kilométer magas is lehet, a néhány kilométer hosszan kanyargó nyomok pedig több száz méter szélesek lehetnek. Kolosszális méretük következtében a marsi porördögök hatékonyan juttatnak port a bolygó légkörébe, akár annyit, mint egy globális porvihar a maximumakor.

A porördögök nyomait más űrszondák is megörökítették, valószínűleg a képen látható kusza vonalak is ilyen nyomok. A felvételt az ESA–Roszkoszmosz ExoMars TGO szondája 2019. február 8-án a Sabaea- (Sába-, Szabá-) felföld (Terra Sabaea) nevű területről készítette. (Kép: ESA / Roscosmos / CaSSIS, CC BY-SA 3.0 IGO)