Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Pingvin és tojás
(Rovat: A hét képe, Távoli világok kutatói - 2013.06.30 08:15.)

Vannak, akik némi fantáziával ezt képzelik bele a Hubble-űrtávcső képén látható kölcsönható galaxispárba.

A Hubble különböző látható és infravörös hullámhosszakon készített felvételeiből összeállított képen az NGC 2936 és NGC 2937 katalógusszámú galaxisok figyelhetők meg. Az előbbi, a „pingvin” valamikor egy klasszikus spirálgalaxis volt, amelynek alakját jócskán eltorzította a „tojás”, vagyis a hozzá túl közel került ellipikus galaxis tömegvonzó hatása. A kölcsönható páros – amely együtt az Arp 142 nevet is viseli – tűlünk közel 400 millió fényév távolságban, a Hydra (Északi Vízikígyó) csillagkép irányában látszik.


Az NGC 2936 és NGC 2937 galaxisok képe a Hubble WFC-3 (Wide Field Camera-3) műszerével készített felvételek alapján. (Kép: NASA / ESA / Hubble Heritage Team - STScI/AURA)

Az NGC 2936 egykori fő szerkezeti elemei közül a galaktikus dudor, benne a galaxis magjával most a pinvin „szemét” formázza. Körülötte még kivehetők a spirálkarok nyomai. Az árapályerők által szétszakított karok alkotják a képzeletbeli madár testét. A két közeli galaxis gravitációs kölcsönhatása elég erős ahhoz, hogy ilyen jelentős átalakulásokat okozzon. A valamikor különálló galaxisok között a csillagközi gáz- és poranyag áramlása is megindul, ami heves csillagkeletkezést indít el. Az égi pingvin és a tojása egy későbbi fázisban feltehetően egyesül is – véget vetve a madárral való hasonlóságon alapuló analógiának...

A kép felső részén két fényes, túlexponált előtércsillag, valamint egy halványabb, az éléről látszó spirálgalaxis is feltűniuk. Ez utóbbi sokkal messzebb van annál, hogy szerepet játsszon az Arp 142 formálódásában. Ugyanez igaz más, az NGC 2936 „mellett” látszó sokkal távolabbi galaxisokra is.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019