Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Füst-jelek
(Rovat: A hét képe, Környezetünk védelme - 2013.02.11 07:15.)

A tengerjáró hajók által (is) kibocsátott nitrogén-dioxid mennyisége és globális eloszlása műholdas berendezésekkel jól mérhető.

Műholdképeken olykor szemmel is kivehetők a hajók nyomai, a füstjükben levő apró szilárd részecskék ugyanis – a repülőgépek kondenzcsíkjaihoz hasonló jelenség révén – elősegíthetik a felhőképződést. Kedvező időjárási körülmények között pedig az ilyen „hajócsíkok” hosszabb ideig fennmaradhatnak, megjelölve így az űrfelvételeken a tengerhajózási útvonalakat. (Korábban mi is bemutattunk már ilyen képet, ld. az első kapcsolódó cikket a lap alján.)

Amint azt az alábbi ábra tanúsítja, a tengerjáró hajók füstje által okozott láthatatlan szennyezés is kimutatható földmegfigyelő műholdak műszereivel. Az adatok a NASA Aura nevű holdján repülő OMI (Ozone Monitoring Instrument) berendezéstől származnak, amely annak idején holland és finn együttműködéssel készült, és fő célja a légköri ózon koncentrációjának mérése volt. Az OMI ugyanakkor alkalmas a légkör alsó rétegében, a troposzférában levő nitrogén-dioxid (NO2) detektálására is. A levegőbe kerülő nitrogén-dioxid hozzájárul az üvegházhatáshoz, belélegezve káros az emberi egészségre. Egyik fő kibocsátói a tüzelőanyagok elégetésével működő motorok, mint amilyeneket az autók, de a tengerjáró hajók is használnak.



A nitrogén-dioxid oszlopsűrűségének eloszlása a Föld egyik féltekéjének tengerei fölött, 1015 molekula/cm2 egységben mérve, az alsó színskála szerint. (Kép: NASA EO / Jesse Allen / Lok Lamsal / Aura Project Science Office)

Az OMI 2005 és 2012 között végzett méréseinek átlagolásával kapott NO2-térképen néhol még a fő hajózási útvonalak is kirajzolódnak a háttérből, például Srí Lanka és Szingapúr, illetve Szingapúr és a fő kínai kikötők között. A képen az Indiai-óceán féltekéjét ábrázolták, de a hajók a Csendes- és az Atlanti-óceánon is ugyanolyan szennyezők. Ott azonban az útvonalakat kevésbé pontosan, szélesebb sávokban követik, így a nitrogén-dioxid oszlopsűrűségének értékei inkább beleolvadnak a háttérbe. (Az oszlopsűrűség azt adja megy, hogy egységnyi alapterületű légoszlopon belül hány NO2 molekula található.) Az Adeni-öbölben, a Vörös-tengeren és a Földközi tengeren, ahol ugyancsak erős a hajforgalom, szintén magasabbak az értékek, sötétebbek a színek a térképen.

A legerőteljesebb vörös színek a partok közelében, például Európa, Kína és Japán mellett, vagy a Perzsa-öbölben fordulnak elő. Az ottani légszennyeződést ugyanakkor nem lehet csupán a hajókra fogni, hiszen a part menti nagyvárosok és ipari létesítmények által kibocsátott nitrogén-dioxidból jut bőven a víz fölé is. Jelentős NO2-termelők a nagy kiterjedésű erdő- és bozóttüzek, a mezőgazdasági célú égetések. Ennek, és az uralkodó nyugati széliránynak tulajdonítható a Dél-Afrikától egészen Ausztráliáig húzódó narancssárga sáv. (Közép-Afrikából viszont a szennyeződést inkább az Atlanti-óceán fölé fújja a szél.) A háttérhez természetes úton, például a villámlások alkalmával keletkező NO2 is hozzájárul.

Hogy a teljes globális nitrogén-dioxid-kibocsátás mekkora hányadáért tehető felelőssé a hajózás, az egyelőre nyitott kérdés. Többek közt ezt is igyekeznek pontosítani a műholdas mérések alapján. A becslések 15 és 30% között változnak. Mindenesetre nem az OMI azt egyetlen műholdas érzékelő, amire támaszkodhatnak illetve támaszkodhattak a közelmúltban: az európai ERS-2 és MetOp-A a GOME (Global Ozone Monitoring Experiment), a nemrég tönkrement Envisat a SCIAMACHY berendezéssel járult hozzá az eredményekhez. Holland kutatók tavaly publikált tanulmánya szerint a tengeri hajóforgalomból származó nitrogén-dioxid szintje 2003 és 2008 között folyamatosan emelkedett. 2008-ban jelentős visszaesés következett be, a gazdasági válság és az emiatt lecsökkent teherforgalom következtében.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020