Pöfékelő Stromboli
(Rovat: A hét képe - 2011.03.02 07:15.)

A Tirrén-tengerből szigetként kiemelkedő híres, kúp alakú vulkáni hegy kisebb kitörései szinte folyamatosak.

Azt is mondhatjuk, hogy a vulkán jelenleg megszakítás nélkül működik. Lényegében folyamatos a lávaömlés, amit gázok és hamu kibocsátása kísér. (A vulkáni működésnek ezt a fajtáját a geológusok egyébként Stromboli-típusúnak nevezik.) A kidobódó, éjszaka messzire világító izzó lávafoszlányok miatt a vulkánt a Tirrén-tenger „világítótornyának” is hívják.

(Kép: Jesse Allen, Robert Simmon / NASA EO-1 Team)

Az itt bemutatott, valós színeket ábrázoló – és természetesen nappali – űrfelvételt a NASA EO-1 (Earth Observing-1) földmegfigyelő műholdjával készítették, 2011. január 13-án. A tenger szintje fölé 924 m-rel emelkedő csúcs felhőkbe burkolózik. A vulkánkitörésből származó, ritkább felhő a szigettől délkeletre jól kivehető a tenger kék háttere előtt.

A Stromboli kialakulása mintegy 200 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett. Történelmi források 2400 évvel ezelőtt említik először kitöréseit. A többé-kevésbé folyamatos aktivitás legalább 1400 éve fennáll. A jelenlegi kitörés 1932 óta tart. Bár a Stromboli tengerszint feletti magassága 924 m, a tengerfenéken levő talapzatától számítva a magasság meghaladja a 2000 m-t is. A felszínre kerülő anyag utánpótlását az Eurázsiai-kőzetlemezhez közeledő, az alá bukó Afrikai-lemez szolgáltatja. A Stromboli egy vulkáni szigetlánc (az Olaszországhoz tartozó, Szicíliától északabbra fekvő Lipari-szigetek) legészakibb tagja. A sziget állandó lakossága mindössze néhány száz fő. Jules Verne Utazás a Föld középpontja felé című regényének főhősei a történet végén épp a Strombolin jutnak ki újra a felszínre.