MEGFEJTÉS: Megnyúlt árnyékok
(Rovat: A hét képe - 2011.02.12 09:00.)

Milyen magas lehet az űrfelvételen megjelölt déli-sarkvidéki jéghegy? Ki nyerte ajándékkönyvünket? Mindkét kérdésre itt a válasz.

Legutóbbi rejtvénykérdésünk egy, a NASA EO-1 (Earth Observing-1) műholdjának ALI (Advanced Land Imager) műszerével készült szép felvételhez kapcsolódott. A kép az Antarktisz keleti partvidékén fekvő Ragnhild hercegnő-part egy részletét ábrázolja, 2010. december 13-án.

(Kép: Jesse Allen / NASA EO-1 Team)

A feladat annak megbecslése volt, hogy egy megjelölt kisebb jéghegy hány méterrel emelkedik a környező jégmező szintje fölé. Nem kértünk pontos értéket, hiszen a jéghegy árnyékának hosszát (700 m) is csak hozzávetőlegesen adtuk meg. Annyit lehetett még tudni, hogy a hely kb. 70,5° déli szélességnél fekszik, és hogy a kép az ottani (déli féltekei) nyári napforduló (december 21.) környékén készült.

Amint az a felső képen is látható, az elnyúlt árnyékok északi irányba mutatnak, ami azt jelenti, hogy az alacsonyan álló nap épp délről süt. Eszerint helyi időben éjfél volt a felvétel készítésének idején. Egyrészt a déli féltekén a Nap északi irányban delel. Másrészt a sarkkörön túl ebben az időszakban egész nap nem nyugszik le a Nap, ezért nem meglepő a világos éjfél. Az éjféli Nap a horizont fölött az adott napon a lehető legalacsonyabban, esetünkben kb. 4°-os magassági szögnél tartózkodik. Ez utóbbi adatot kikereshetjük egy, a Nap égi helyzetét az időpont és a földrajzi hely függvényében megadó internetes kalkulátor segítségével. De ennél sokkal egyszerűbb megfontolás alapján is megkaphatjuk, ha magunk elé képzeljük a napforduló idején a földgömböt, annak is a déli pólusvidékét. A déli sarkkörön (déli szélesség 66,5°) állva ilyenkor a Nap éjfélkor súrolja a horizontot, épp nem nyugszik le. Ha kicsit (esetünkben nagyjából 4°-kal) még délebbre megyünk, ott az éjféli Nap 4°-os magasságban látszik. (Mivel a szóban forgó műholdkép kb. egy héttel a napforduló előtt készült, a valóságos napmagasság ennél valamivel kisebb volt. A példánkban az egyszerűség kedvéért nem vettük figyelembe a légköri fénytörés, más néven a refrakció hatását sem, ami a horizont közelében, ilyen kis magassági szög mellett már közel fél foknyi változást is okozhat. Hatása az előbbi elhanyagoláséval ellentétes: az égitestek látszólag magasabban vannak ahhoz képest, mintha nem volna légkör.)

(Kép: Wikipédia)

Mivel a jéghegy magassága és az árnyéka egy derékszögű háromszög egy-egy befogója, a magassággal szemben levő szög pedig 4° körüli, a jéghegy kiemelkedésének mértékére a 700 m-es árnyékhossz alapján alig 50 m adódik.

Bár mostani rejtvényünk a megszokottnál talán nehezebb volt, nagy örömünkre mégis kaptunk bőven megfejtéseket. A helyes megfejtések – ahol tehát 50 m körüli eredmény jött ki, és elvileg helyes magyarázatot is mellékeltek – szoros küzdelemben 12:8 arányban „legyőzték” a hibás vagy hiányos válaszokat. Utóbbiak közt olyanok is voltak, amelyekben 350-850 m közötti magasságok jöttek ki a jéghegyre. Ennek már csak azért is gyanúsnak kellett volna lenni, mert e számok megközelítik vagy meg is haladják a legnagyobb ember építette toronyházak valamivel 500 m feletti magasságát. Ezt pedig a képen látható kis alapterületű jéghegytől elvárni igazán nem reális.

A helyes választ adók közül kisorsolt szerencsés játékosunk, Kaucsár Tamás a Magyar Űrkutatási Iroda jóvoltából a 2006-ban megjelent Iskolai Űratlasz egy példányát kapja jutalmul. Nyereményéhez gratulálunk!

Köszönjük olvasóinknak a megfejtések mellé írt kedves sorait is! Egyikük így fogalmazott: „Igen nagy öröm ezekkel az észmunkáltató feladatokkal, no meg a JÁTÉKKAL szembesülni. Játszani jó, és sokkal többet kellene...” Nos, fogunk még játszani! Akinek most nem kedvezett a szerencse, annak vigasztalásul elmondjuk, hogy még három űratlasz vár gazdára. Rejtvénysorozatunk következő kérdésével hamarosan jelentkezünk. Továbbá szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy az is hozzájuthat az exkluzív, kereskedelmi forgalomban nem kapható kötethez, aki támogatja a Magyar Asztronautikai Társaságot (MANT). Az űrkutatás népszerűsítésével is foglalkozó, idén 55 éves civil szervezet anyagi ellehetetlenülésének megakadályozásáért gyűjtés indult. Annak, aki adományként legalább 10 ezer forintot át tud utalni az egyesület számlájára, és a Mentsük meg a MANT-ot! honlapon megadja címét is, hálából egy Iskolai Űratlaszt küldenek – amíg a 100 darabos készlet tart.