REJTVÉNY: Megnyúlt árnyékok
(Rovat: A hét képe - 2011.02.02 07:15.)

Decemberben, a téli napforduló környékén a Déli-sarkvidék sarkkörön túli tájai egy ideig egész napokon át napfényben fürdenek. Egy műholdfelvétel alapján becsüljük meg, milyen magasak lehetnek az árnyékokat vető jéghegyek!

A sarkvidéki „fehér éjszakák” alatt a Nap alig emelkedik a horizont fölé. Így a sík terepből – például egy jégmezőből – kiemelkedő alakzatok árnyéka igencsak megnyúlik. Ezt láthatjuk a NASA EO-1 (Earth Observing-1) műholdjával 2010. december 13-án készített képen is.

Az Antarktisz keleti partvidékén fekvő Ragnhild hercegnő-partot 1931-ben fedezték fel, nevét egy 1930-ban született, most 80 éves norvég királyi hercegnőről kapta. (Kép: Jesse Allen / NASA EO-1 Team)

Az árnyékok is segítenek megállapítani, hogy alapvetően kétféle felületű jéghegy látható a felvételen. Az egyik típus felülete teljesen sima. Két ilyen fekszik egymás mellett a kép felső részének közepén. Ugyanakkor mellettük balra, illetve más helyeken is előfordulnak tagolt felszínű jéghegyek, amelyeknek így az árnyéka is „tüskés”. A formabeli különbség oka az jéghegyek eltérő élettörténete. Míg a sima felületűek minden bizonnyal a mostani helyük közelében keletkeztek, a többiek messzebbről érkeztek ide. Az időjárásnak így több alkalma volt felszínüket átformálni.

A jéghegyek környezetében, balra a tengeri jégtakaró vékony és töredezett, a sötétebb színárnyalatok az óceán kibukkanó vizét jelzik. A kép jobb oldalán a jégmező összefüggő és vastagabb, de a belefagyott táblák vastagságát nem éri el.

Mostani feladványunk megfejtőinek feladata, hogy hozzávetőlegesen megbecsüljék a jéghegyek magasságát. Pontosabban kiválasztottunk egy kisebb kiterjedésű jéghegyet (ld. az alábbi képrészleten), s erről kellene megbecsülni, hogy hány méterrel emelkedik a környező jégmező szintje fölé. Természetesen nem kérünk – nem is kérhetnénk – pontos értéket, inkább egy nagyságrendi becslést, s mellé néhány mondatban annak a vázlatos leírását is, hogy miképpen jutottak a megadott magassági értékhez.

A becsléshez szükséges egyrészt, hogy tudjuk: a jéghegy által a sík jégmezőre vetett árnyék hossza kb. 700 m. Az antarktiszi helyszín, a Ragnhild hercegnő-part földrajzi koordinátái 70,5° déli szélesség és 27° keleti hosszúság. Az űrfelvétel tavaly december 13-án készült, de az egyszerűség kedvéért nyugodtan feltételezhetjük, hogy a téli napforduló idején. (Pontosabban ez a napforduló nálunk, az északi féltekén téli, a déli féltekén éppenséggel nyári...) A képkészítés pontos óráját ugyan nem áruljuk el, de segítségképp megemlítjük, hogy a fenti felvételt úgy tájolták, hogy felül legyen az északi irány, az árnyékok pedig jól kivehetően épp észak felé mutatnak.

Kérjük, hogy ne ijedjenek meg a feladványtól, a megoldás nem olyan bonyolult, mint amilyennek elsőre látszik. A felajánlott díj pedig igazán megér egy kis gondolkodást! A megfejtéseket e-mailen (a beküldő nevének megjelölésével) kérjük beküldeni (urvilag@urvilag.hu). A válaszok beérkezésének határideje 2011. február 11. (péntek) éjfél. A helyes megfejtők között a Magyar Űrkutatási Iroda jóvoltából a magyar nyelvű Iskolai Űratlasz egy példányát sorsoljuk ki.

Itt szeretnénk felhívni a figyelmüket, hogy akinek most nem kedvez a szerencse, az is hozzájuthat az űratlaszhoz. A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) „megmentéséért”, vagyis az űrkutatás népszerűsítésével is foglalkozó hazai civil szervezet anyagi ellehetetlenülésének megakadályozásáért gyűjtés indult. Annak, aki támogatásként legalább 10 ezer forintot át tud utalni az egyesület számlájára, és megadja címét is, hálából egy Iskolai Űratlaszt küldenek – amíg a 100 darabos készlet tart.