Kiribati az elmerülés határán
(Rovat: A hét képe - 2009.06.25 09:00.)

A Csendes-óceánban fekvő korallzátonyok egyike sem emelkedik magasabbra, mint a tengerszint felett 2 méter.

Az alábbiakban a japán Daichi (ALOS) földmegfigyelő mesterséges hold 2008-ban készített felvételeinek segítségével látogatunk el a csendes-óceáni szigetvilágba. Az 1979 óta független Kiribati Köztársaság északi területeinek korábbi, a brit birodalmi időkben használt neve Gilbert-szigetek. A szigetcsoport négy tagja (Marakei, Abaiang, Tarawa és Maiana) látható az első műholdképen. E szigetek az Egyenlítőtől mindössze néhány fokra északra fekszenek. Valójában korallzátonyok, középen lagúnákkal. A szárazföld sehol sem nyúlik 2 méternél magasabbra a környező óceán vizéhez képest.

A négy korallsziget víz alatti, vulkáni eredetű kúpok tetején alakult ki. (Kép: JAXA)

Ha a tengerszint emelkedése a mostani előjelzések szerint folytatódik, akkor az évszázad végére Kiribati eltűnhet a térképekről. Jelenleg is egész falvak átköltöztetése folyik, az emberek kénytelenek elhagyni addigi otthonaikat.

Az ország fővárosa, Bairiki (South Tarawa), a hajóvitorlára emlékeztető alakú Tarawa-atollon fekszik. A szigetek teljes hossza 67 km, a szárazföld szélessége 100 m és 1500 m között változik. Valójában több kisebb földdarabról van szó, amelyek az északkeleti részen nem mindenhol érnek össze. Északon 5700, az egybefüggőbb déli részen 40 ezer ember él. (Ez a 33 szigetet számláló teljes ország népességének nagyjából a fele.)

A Tarawa-atoll összesen 24 kisebb szigetből áll. A képhez felhasznált felvételeket a Daichi 2008 márciusában és novemberében készítette. (Kép: JAXA)

Bairiki 2008 decemberében készült képének közepén kivehető a nemzeti stadion. Keskeny töltésút vezet északnyugati irányba, Betio felé. Délen az óceán vize mélykék színű és hullámzó, északra a lagúna sekély vize világosabb és nyugodt. (Kép: JAXA)