REJTVÉNY: Huygens és a művészet
(Rovat: A hét képe, Távoli világok kutatói - 2009.01.30 08:30.)

A 17. századi csillagász Szaturnusz-leírásai nyomot hagytak a tudományos igényű illusztrációk művészetében.

Vincent Icke Christiaan Huygens. Jövő a múltban című könyvének egyik rövid fejezete azzal foglalkozik, hogy Huygens hogyan látta, és hogyan láttatta az általa felfedezett világokat. „A Huygens teremtette kép olyan mélyen beleivódott kultúránkba, hogy a Szaturnusz minden bolygók ősképévé vált. Ha arra kérünk egy gyereket vagy egy illusztrátort, hogy rajzoljon nekünk egy bolygót, akkor tíz esetből kilencszer egy gyűrűvel övezett golyó kerül ki a keze alól. A csillagászat emocionális oldalának hatása még mindig nagyon erős: a Hubble-űrteleszkóp által készített csodálatos felvételek hatására alapjaiban megváltozott a könyvek és folyóiratok képnyelve.

Huygens [...] érzelmileg erősen kötődött a munkájához. Nem találta méltóságán alulinak kimutatni az érzéseit, amikor azoknak az objektumoknak a bemutatására került a sor, melyeknek élete nagy részét szentelte. A testvérének ajánlott Cosmotheorosban Huygens nemcsak egyszerűen leírta a Szaturnusz-rendszer tényeit, hanem utazásra invitálta az olvasót, végig a Naprendszeren. Nagyszerű didaktikus módszer, így sokkal könnyebb megjegyezni, milyen rend szerint épülnek fel a dolgok. Egyszersmind esztétikai élvezetet is nyújt, amit Huygens mesél arról, milyen látványban lenne részünk akkor, ha Naprendszerünk egy másik bolygóján, különösképpen ha a Szaturnuszon élnénk. Azokat sem hagyja érzéketlenül, akiknek a gyűrű látványa önmagában még nem elég szép. Erkölcsi szempontból is lebilincselő mese, mivel Huygens több helyen is kritikusan nyilatkozik a földi ember kapzsiságáról és erőszakosságáról, és annak a reményének ad hangot, hogy a Szaturnusz lakói sokkal békeszeretőbbnek bizonyulnak majd.”

A Szaturnusz a Titanról nézve – Chesley Bonestell illusztrációja 1944-ből. (Kép: Bonestell Space Art)

„Huygens képzeletbeli utazása még ma is sok grafikus inspirációjának forrása” – folytatja a könyv, amely bemutatja Chesley Bonestell egyik híres, immár több mit ötven esztendővel ezelőtt készült munkáját is. A művész szerint a Titan felszínéről a képzeletbeli szemlélődő így láthatná a tájat, és magát a gyűrűs bolygót az égbolton. A kép készítése óta, s különösen a Cassini-Huygens-űrszondapáros működése révén sokkal többet tudunk már e távoli világról. A Titan hegyei „kőkeményre fagyott jégből állnak, a hó pedig fagyott halmazállapotú metán.”

Mostani rejtvénykérdésünkkel egy kis elmélkedésre invitáljuk olvasóinkat. Vajon mi az Bonestell képén, ami mai tudásink szerint biztosan nem látszana a Titan felszínéről, és miért? A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezésének határideje 2009. február 6. (péntek) éjfél. A megfejtők között a Typotex Kiadó jóvoltából Vincent Icke Christiaan Huygens. Jövő a múltban című kötetének egy példányát sorsoljuk ki.