Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Az űrtechnika alkalmazása katasztrófák esetén
(Rovat: A hét képe, Katasztrófák ellen - 2005.01.05 08:02.)

A délkelet-ázsiai tragikus földrengés és a számos áldozatot követelő szökőár ismét felhívta a figyelmet a katasztrófa-előrejelzés fontosságára. A témában tegnap Kovács Kálmán miniszter tartott sajtótájékoztatót. A rendezvényen ismertették a hazai űrtevékenység legfontosabb idei céljait is.

Az űrtechnika segítségével nem csupán előre jelezhetőek egyes természeti jelenségek, hanem akkor is lehetséges a kommunikáció, a kárfelmérés és a lerombolt területek feltérképezése, amikor a földi infrastruktúra jelentős része már elpusztult – hangsúlyozta Kovács Kálmán informatikai és hírközlési (egyben a hazai űrtevékenységet felügyelő) miniszter.

Kisebb felbontású (kb. 10 méteres) indiai IRS-P6, illetve nagyfelbontású (0,8 m-es) amerikai IKONOS felvételek bemutatásával szemléltette, hogy amennyiben rendelkezésünkre áll egy megfelelő űrfotó archivum a Föld felszínéről (jelen esetben a szökőár által érintett területekről), akkor a világűrben folyamatosan működő távérzékelő mesterséges holdak már egy katasztrófa után néhány órával, 1-2 nappal képesek új felvételek előállítására, melyekből a térképész szakemberek azután friss kár-térképeket készíthetnek a mentesítést irányító kollégáiknak. A sajtótájékoztatón nem csak lerombolt épületeket láthattunk (hisz ezek látványát a televíziókból már jól ismerjük), de a világűrből egyetlen átfogó pillantással megfigyelhettük, hogy esetenként szigetek valóban elvesztették teljes növényzetüket és infrastruktúrájukat, vagy akár darabokra is szakadtak.

Kovács Kálmán hangsúlyozta, hogy az ilyen katasztrófákban mennyire fontos, hogy az űrfelvételek is éppen olyan gyorsan és ingyenesen álljanak rendelkezésre, mint bármilyen más, a mentésben, mentesítésben szükséges anyag, vagy eszköz (gyógyszer, sátor, stb.). Épp ezzel a céllal alakult meg néhány éve a The Disasters Charter (www. disasterscharter.org) szervezet. Ennek tagjai az ESA (Európai Űrügynökség), a CNES (Francia Űrügynökség), a CSA (Kanadai Űrügynökség), az amerikai NOAA (Nemzeti Oceanológiai és Légkörkutató Ügynökség), az indiai ISRO (Indiai Űrkutatási Szervezet), valamint az argentin űrkutatási szervezet (CONAE). A "Charter"-ben működő különféle kisebb és közepes felbontású műholdak üzemeltetőit már december 26-án riasztották és megkezdődött az adatgyűjtés, a kártérképek előállítása.


A kezdeményezéshez csatlakoztak a felvételeiket egyébként súlyos pénzért áruló, nagyfelbontású műholdakat üzemeltető vállalkozások is, mint a 80 cm felbontású IKONOS műholdat üzemeltető Space Imaging, vagy az 50 cm felbontású QUICKBIRD műhold tulajdonosa, a DigitalGlobe.

A miniszter elmondta, hogy a mostaninál jóval kisebb katasztrófák esetén is igénybe lehet venni az űrtechnikát, és példának hozta fel, hogy a pár évvel ezelőtti nagy tiszai árvíznél például a budapesti Földmérési és Távérzékelési Intézet munkatársai készítetettek elöntési térképeket űrfelvételek felhasználásával.

Dr. Both Előd a Magyar Űrkutatási Iroda (MÜI) vezetője az előző gondolatot folytatta, amikor megemlítette, hogy pl. az ELTE szakemberei régi térképek és friss űrfotók segítségével keresték a választ arra a kérdésre, hogy a Kárpátokban az utóbbi években lezajlott nagyméretű fakitermelések mennyiben lehetnek felelősek a legutóbbi tiszai árvizek hihetetlen gyors lefolyásáért és pusztító erejéért.

A MÜI vezetője a továbbikban megemlített néhányat a magyar űrkutatás 2005 évi tervei közül. Hangsúlyozta, hogy a hazai szakma elismerésének is tekinthetjük, hogy márciusban a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia fővárosunkban tartja – mintegy 200 hazai és külföldi szakember részvételével – az első olyan konferenciát, mely a világűr és a társadalom kapcsolatát vizsgálja. A katasztrófahelyzetek szomorú ám jó példái annak, hogy az űrtechnika miképp tud segíteni az állampolgároknak.

Kovács Kálmán miniszter hangsúlyozta, hogy természetesen nem csak az űrtechnika, hanem a hagyományos földi technika is segítség lehet ilyenkor. Megemlítette, hogy a tegnapi nappal létrehoztak egy olyan segélyvonalat (1749), melyet Magyar- országon vezetékes vonalról bárki felhívhat, és hívásával 200 forinttal járul hozzá az indonéziai térségben folyó kárelhárításhoz. A miniszter tárgyalásokat folytat a három hazai mobilszolgáltatóval is egy hasonló telefonszám felállításáról, valamint az egyik szolgáltatóval arról, hogy az mobiltávközlési eszközöket adjon át az Indonéz Kormánynak.

Olvasóink további – esetenként igen jó felbontású – űrfelvételeket (párokat) találhatnak a szökőár pusztításáról a The Disasters Charter honlapján (www.disasterscharter.org), illetve a DigitalGlobe és a Space Imaging honlapjain (www.digitalglobe.com és www.spaceimaging.com).

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018