A SpaceX új szerződései
(Rovat: A GPS rendszer, SpaceX , Amerika hordozórakétái - 2017.03.26 07:15.)

Az Amerikai Légierő szerződést kötött a SpaceX-szel, a vállalat Falcon–9 rakétájával indíthatja a GPS holdak új sorozatának harmadik tagját.

A most megkötött szerződés értelmében a SpaceX 96,5 millió dollárért 2019 februárjában állíthatja pályája a GPS Block 3 típusú műholdat, miután egy korábban elnyert szerződés értelmében az új sorozat második tagját is ők indíthatják. A mostani szerződést a cég az Atlas és Delta rakétákat üzemeltető United Launch Alliance-szel (ULA) szemben nyerte el, a korábbi pályázaton viszont az ULA az orosz hajtóművek használatával kapcsolatos problémák miatt nem indult. A tavalyi szerződést a GPS 3-2 hold indítására 82,7 millió dollárért nyerte el a SpaceX, ami a Légierő Űr- és Rakétarendszerek Központja parancsnoka szerint 40%-kal alacsonyabb annál az árnál, amelyet az ULA kínált volna. A most elnyert szerződésnél is a kedvezőbb ár volt a döntő tényező a SpaceX javára.

Cape Canaveralről induló Falcon–9 rakéta (Kép: SpaceX)

A következő generációs GPS műholdakat, azaz a GPS Block 3 sorozat tagjait – több éves késéssel – várhatóan a jövő év elejétől kezdik pályára állítani. A műholdakat a Lockheed Martin építi, a Légierőnek 10 műhold gyártására van szerződése a céggel. Az első GPS 3-as műholdat az ULA indítja Delta–4 rakétával. Az ULA egyébként azt tervezi, hogy a Delta–4 közepes kategóriájú változatát 2018-ban kivonja a forgalomból, és a 2020-as évek első felében startjai többségéhez az Atlas–5-öt használja, amikorra már a cég Vulcan rakétája is elkészül. Később a hadsereg legnagyobb tömegű műholdjai indításához a Delta–4 Heavy (három rakétatestű) változatot fogják bevetni.

Az első GPS Block 3 műhold rádiófrekvenciás tesztelése. (Kép: Lockheed Martin)

A Légierő részéről elmondták, ragaszkodnak ahhoz, hogy a részükre végzett indításoknál a SpaceX a Falcon–9 első fokozataként csak újonnan gyártott rakétát használhat, az újrahasznosított változat számukra a nagyobb kockázat miatt nem fogadható el. (Amint arról beszámoltunk, a SpaceX az első újrahasznosított, egy 2016. áprilisi startból visszanyert első fokozatot a SES–10 műhold indítására használja fel.)

A Falcon–9 első fokozata a küldetés teljesítése után épségben visszatér a Földre – ha sikerül. Itt sikerült, a rakéta Cape Canaveralre érkezett. (Kép: SpaceX)

Az új szerződés megkötése kapcsán a Légierő Űr- és Rakétarendszerek Központja részéről bejelentették, hogy az elkövetkező években több új, a katonai minősítést megszerző rakéta megjelenésére számítanak, amelyek versenybe szállhatnak a katonai megrendelésekért. Az ULA Vulcan rakétája 2019-ben indulhat. Az Orbital ATK a Légierővel együttműködve közepes teherbírású hordozórakétát fejleszt. A Blue Origin New Glenn rakétája 2020 körül startolhat először. Addig azonban, amíg ezek a cégek nem szerzik meg rakétáik számára a katonai minősítést – amihez több sikeres start is szükséges –, addig a SpaceX Falcon családjára, illetve az ULA Delta és Atlas rakétáira támaszkodnak.

Archív fotó a United Launch Alliance Atlas–5 rakétájáról. (Kép: NASA / Aubrey Gemignani)

A Légierő eredetileg kilenc indításra versenyeztette a két céget, de ezt további hattal kiegészítették. Az eredeti kilenc között hat GPS műholdon kívül a SBIRS GEO–5 rakétavédelmi figyelő műhold, az AFSPC–9 küldetés és a Légierő Space Test Program STP–3 műholdja szerepelt, ezt a Nemzeti Felderítési Hivatal (National Reconnaissance Office, NRO) hat titkos küldetésével egészítették ki. A startok között olyanok is vannak, amelyekhez a SpaceX-nek már a Falcon Heavy változatra lesz szüksége. A légierő tervei szerint az STP–3 tender eredményét júniusban hirdetik ki, ezután az év végéig két további ajánlatkérést bocsátanak ki. A további 12 indítást két csomagban (7+5) pályáztatják majd meg.

A Légierő azt tervezi, hogy hogy ez év végéig lezárja azt az ULA-val kötött, 2014 óta tartó 11 milliárd dolláros szerződést, amelynek keretében 36 Delta, illetve Atlas rakétával indítottak katonai műholdakat. A sorozatból még három indítás van hátra, a hatodik korszerű, rendkívül nagy frekvenciájú (Advanced Extremely High Frequency), a zavarásokra érzéketlen távközlési reléhold, amelyekkel nukleáris háború esetén is biztosítható a katonai hírközlés, valamint az NRO két szigorúan titkos eszköze, az NROL–82 és az NROL–101.