A Természet Világa Európával a világűrben című különszámának egy újabb kisorsolandó példányáért most egy számra vagyunk kíváncsiak.
A Természet Világa Európával a világűrben című, a borítólapokkal együtt épp száz oldalas, látványos és minden oldalán színes különszáma novemberben került az újságárusokhoz, 980 Ft-os áron. A különszám egyrészt Magyarország hamarosan, várhatóan 2015 végétől életbe lépő teljes jogú tagságát ünnepli az Európai Űrügynökségben (ESA), másrészt az ESA két jogelőd szervezete létehozásának ötvenedik évfordulójáról is megemlékezik.
A kiadványban külön cikkek foglalkoznak az ESA történetével, fő tevékenységi és kutatási területeivel. Külön hangsúllyal szerepelnek a különszámban a magyar vonatkozású eredmények, űralkalmazások is. Both Előd Európa hordozórakétái című cikkében arról ír, hogy Európa számára stratégiai kérdés: képes legyen űreszközeit önállóan (saját hordozórakétával, saját starthelyről) pályára állítani. „Európa űrrepülőtere nem Európában, hanem Dél-Amerikában, Franciaország tengerentúli megyéjében, Francia Guyanában, Kourou városka közelében található. A helyszínt 1964-ben 14 lehetséges terület közül választották ki, fontos szempont volt az Egyenlítő közelsége, ez ugyanis gazdaságosabbá teszi az indításokat, mert a Föld forgásából adódó kerületi sebesség hozzáadódik a rakéta sebességéhez.”
A Kourou Űrközpont (Centre Spatial Guyanais, CSG) egy részlete légifelvételen. Innen indítják jelenleg az Ariane-5, Szojuz és Vega hordozórakétákat. Az 1700 alkalmazottak munkát adó intézmény termeli Francia Guyana nemzeti jövedelmének egynegyedét. Az ESA 1975-ös megalakulása óta a működtetési költségek kétharmadát viseli. (Kép: CNES / Arianespace / ESA) – A cikk korábbi változatában egy hibás kép szerepelt, köszönjük Sike András olvasónknak, hogy felhívta rá a figyelmet!
Rejtvénysorozatunk harmadik fordulójában azt kérdezzük olvasóinktól, hogy az 5°-os északi földrajzi szélességnél, az Egyenlítőtől mindössze kb. 500 km-re fekvő Kourou Űrközpontban mekkora is a Föld forgásából adódó kerületi sebesség? (Természetesen legfeljebb 10 m/s-os pontossággal kerekített értékeket elfogadunk helyes válaszként.) Ez, mint a megfejtők látni fogják, a Föld körüli körpályára álláshoz minimálisan szükséges mintegy 7910 m/s-os első kozmikus sebességgel összemérve sem elhanyagolgató. Így aztán könnyen érthetővé válik, hogy miért célszerű az Egyenlítő közelében fekvő starthelyet építeni, különösen az ekvatoriális (egyenlítői) pályára szánt űreszközök esetén, mint amilyenek például a geostacionárius távközlési és meteorológiai műholdak.
A megfejtéseket most is e-mailben, a beküldő nevének megjelölésével együtt kérjük eljuttatni az urvilag@urvilag.hu címre. A karácsonyi ünnepek miatt egy picivel több időt hagyunk a gondolkodásra, így a beküldés határideje december 27-én (szombaton) éjfél. A helyes választ megadók között a Természet Világa Európával a világűrben című új különszámának egy ajándékpéldányát sorsoljuk ki és küldjük el postán.
A Természet Világát kiadó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szívességéből a különszámnak összesen öt példányát tudjuk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. Közülük kettő már „elkelt”, a harmadikat most ajánlunk fel, de még ezután is két újabb rejtvényforduló következik – marad tehát alkalom a nyerésre. Kapcsolódó cikkek:
Európával a világűrben
REJTVÉNY: Európai kezdetek a világűrben
MEGFEJTÉS: Európai kezdetek a világűrben
REJTVÉNY: Magyarország és egy másik
MEGFEJTÉS: Magyarország és egy másik
Már egy éve „leesett” az európai GOCE műhold, de az adatainak feldolgozásával újabb figyelemre méltó eredményt értek el.
