A fehér nyíl a sűrű csillagos háttér előtt elhaladó, 4,2 milliárd km-re levő Plútót, mint halvány pontszerű fényforrást mutatja.
A New Horizons csapata igazából ugyanazzal a technikával találta meg a Tejút csillagokkal teleszórt háttere előtt a törpebolygót, mint annak idején felfedezője, Clyde Tombaugh. Az egymás után készült felvételek váltogatásával az égen közben elmozdult fénypont ide-oda ugrál, míg a csillagok egy helyben maradnak. Ezúttal azonban nem fényképlemezeket, hanem digitális képeket kellett összevetni.
A LORRI kamera az akkor tőle 291 millió km-re levő Jupiterről szeptember 4-én készítette ezt a képet. A bolygó korongja előtt balra az Europa, jobbra az Io holdak, illetve árnyékuk ismerhető fel.
A New Horizons 2007 februárjában repül el a Jupiter mellett, hogy gravitációs hintamanőverrel a Plútó felé vegye útját. A Plútó-Charon rendszert 2015 júliusában éri el. Esetleg más Kuiper-övbeli objektumokat is megfigyelhet 2016-2020 között.
A most készült Plútó-képeknek nincs különösebb tudományos jelentőségük, „csak” azt igazolják, hogy a LORRI kamera a várakozásoknak teljesen megefelelően működik. Azonban útközben is rendszeresen megfigyelik majd a Plútót. A Jupiter elhagyása után kezdődő programban lesz bőven idő arra, hogy a törpebolygó fényességváltozásait kövessék, méghozzá olyan irányból, amilyenből a Földről nem lehetséges. Ezáltal a felszín tulajdonságaira következtethetnek, még jóval azelőtt, mielőtt az űrszonda a Plútó közvetlen közelébe érne.
(Képek: NASA/JHU APL/SRI)
Frey Sándor
