Hosszadalmas tárgyalások után sikerült nyélbe ütni az Európai Unió és az USA megállapodását az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszert érintő kérdésekről.
A három évig tartó tárgyalásokat lezáró egyezmény ünnepélyes aláírására heteken belül sor kerülhet. Így semmi akadálya, hogy megindulhasson a Galileo kísérleti fázisa.
A legkényesebb kérdés a Galileo mesterséges holdak által használt rádiófrekvenciák kijelölése és a sugárzott jelek szerkezete volt. Az amerikaiak azért aggódtak, hogy a Galileo ne zavarja a GPS műholdas navigációs rendszerük tervezett új, katonai célra kifejlesztett (ún. M kódú) jeleit. A technikai nézetkülönbségek megoldásának politikai jelentősége is van, hiszen – mint Loyola de Palacio, az Európai Bizottság közlekedési ügyekért is felelős alelnöke megfogalmazta – bebizonyosodott, hogy a két fél egyenrangú partnernek tekinti egymást. A Galileo számára biztosítottak a feltételek, hogy a GPS-től független, de azzal kompatibilis rendszerré váljon. A felhasználók számára ez azért jelentős, mert a GPS és a Galileo együtt a műholdas rádiónavigáció „világszabványává” fog válni: egyazon vevőberendezéssel mindkét műholdrendszer jeleit használhatjuk helymeghatározási feladatokra.
Kapcsolódó cikkek:
Az ESA megrendelte az első két Galilieo holdat
A Galileo a kibővített Európában
Kapcsolódó linkek:
Az EU Galileo honlapja
Az EURISY szövetség a Magyar Űrkutatási Irodával együttműködve május 27-28-án Budapesten rendezi meg a Galileo navigációs műholdrendszerrel, annak jövőbeli alkalmazásaival kapcsolatos konferenciáját. 
