Az egyik szemem sír, mert sajnálom, hogy élete végéhez közeledik. A másik nevet, mert halálában nem lesz némaságba burkolózó űrszemét. Egy a sok tízezer között.
Ahogy az amerikai légierő naponta közzé adott kétsoros Kepler (TLE) pályaadataiból látszik, a folyamat gyorsuló. A hetven fokos dőlésszögű pálya földközeli pontja 2014. november közepén már 300 km alá csökkent, míg a távoli is 600 km alatt volt.
Megindult a kevésbé, vagy inkább tudományos érvekkel alátámasztott becslés: mikor lép be a légkörbe, és válik hullócsillaggá? Ezek szerint az inkább jóslásnak, mint pontos előrejelzésnek számító visszaérkezési dátumok szerint a Masat-1-nek már nem kellene pályán lennie. Érdemes végiggondolni, milyen természeti hatások teszik bizonytalanná ezeket a jóslás szintjén megadott dátumprognózisokat.
(Kép: cubesat.bme.hu)
A Földtől távol a műhold mozgását alapvetően a tömegvonzás határozza meg. A napszél, a Napból kiáramló részecskék pályamódosító hatása a műhold felület-tömeg arányától és a két mozgás irányától függ. Masat-1esetében ez nem jelentős: kicsi a felület, nagy a tömeg. A pálya Földhöz közeli része az ionoszférán halad keresztül. Ebben a rétegben elektronokat találunk. Számuk a Nap aktivitásától függ. A Napból érkező nehezebb részecskék a Földhöz közelebb jutva csak rövid időre kerülnek Masat-1 útjába. Az ionoszféra összetétele inhomogén és időben változó. Ezen a rétegen rohan át napjában többször is. Ezen réteg fékező hatása meghatározó. Az ionoszféra állapotának előrejelzésére gyakran mondjuk, hogy bizonytalanabb, mint a földi időjárásé. Állapotát földi szondázó állomásokkal tudjuk mérni. Ezen mérési eredmények és a Nap állapotának ismeretében határozzuk meg elektrontartalmát, ami esetünkben meghatározó szerepet játszik a Masat-1 fékezésében.
A Földünket körülvevő mágneses tér a kisműholdak helyzetstabilizálását segíti. A Masat-1 fémtömege, a benne lévő, pörgését lassító, nagy hiszterézis veszteségű anyag szinte minden kicsinek alkatrésze. Hatása egyrészt hasznos, másrészt a mágneses téren átrohanó műhold sebességét csökkenti. Alacsony pályán ez a hatás meglepően erős. A nemrég az ISS-ről kidobott litván műhold az elvárt 8-10 hónapos élettartam helyett kevesebb mint három hónap alatt égett el. Ez a hatás érvényesülhet a fejlesztés alatt álló SMOG-1 műholdunknál is, ezért meg kell találni az optimumot a pörgés lassítása és az élettartam között.
A Masat-1 minden nappal egyre hosszabb időt tölt a Föld közelében. Az ionoszféra elektronjai és a mágneses tér egyaránt fékezik mozgását. A napi mérésekre alapozott süllyedési tényezőnek – az előzőek alapján – nagy szórása van. A korábbi műholdvisszatérések követéséből tudjuk, hogy a pálya alsó pontja nem jöhet 150-180 km alá. Itt már nagyon erős a fékezés. Természetesen minél közelebb jutunk az elégés idejéhez, annál pontosabbak lesznek a Masat-1 végnapjait jósló időpontok.
Halálában is hasznot hajt. A belőle kialakuló ionizált csóváról, a meteoritokhoz hasonlóan, a rásugárzott rádiófrekvenciás jelek reflektálódnak. Ezt a hullámterjedési módot a profi és rádióamatőr hírközlés egyaránt használja. Az időtartama néhány száz msec.
A szerző nagy örömére szolgálna, ha Masat-1 megérné harmadik szülinapját!
Budapest, a Masat-1 életének 1009. napján
dr. Gschwindt András Kapcsolódó cikkek:
GYORSHÍR: Elindult a Masat-1 a Vega rakétával
Sikeresen pályára állt az első magyar műhold
GYORSHÍR: HA5MASAT az éterben!
Egy hónapja pályán
A magyar műhold első felvételei
Masat-bélyeg
Masat-1 szakmai nap
Egy éves és jól van!
Tízezerszer a Föld körül
Masat és műegyetemi fiatalok
PROGRAMAJÁNLÓ: A Masat-1 a Nemzeti Múzeumban
Az első magyar műhold november 10-én (hétfőn) a Magyar Nemzeti Múzeum tudománytörténeti állandó kiállítására kerül.
