Elkészült a Beagle-2 kudarcának lehetséges okait vizsgáló jelentés, amelyből részleteket hoztak csupán nyilvánosságra. A brit készítésű leszállóegység az élet nyomai után is kutatott volna a vörös bolygón.
2003 decemberében érkezett meg a vörös bolygóhoz az első európai Mars-körüli keringőegység, a Mars Express, fedélzetén a brit készítésű Beagle–2 leszállóegységgel. A 2003-as Mars-közelség alkalmára időzített nagyszabású európai Mars-program azonban csupán fél sikerrel járt.
A Beagle–2 2003. december 19-én vált le a Mars Express-ről, majd karácsony másnapján, december 25-én kellett volna leszállnia a vörös bolygó felszínére. Hogy ez valóban megtörtént-e, azt nem tudhatjuk, hiszen napokon, heteken, sőt hónapokon át tartó kétségbeesett keresés után sem sikerült a kopó nyomára akadni.
Február elejére vált teljesen bizonyossá, hogy a Beagle–2 kudarcot vallott. Az Európai Űrügynökség és brit szakemberek vizsgálóbizottságot állítottak össze, amely a sikertelenség lehetséges okait hivatott vizsgálni. Az elkészült jelentést azonban bizalmas információkra hivatkozva nem hozták teljes egészében nyilvánosságra – csupán bizonyos részeit mutatták be a sajtó képviselőinek.
A vizsgálat eredménye szerint nem találtak olyan technikai hibát a leszállóegység tervezésében, amely egyértelműen a leszállás kudarcához vezetett volna, ám számos olyan stratégiai és szervezési problémára felhívja a figyelmet, amely a küldetés aránytalanul magas rizikófaktorához vezetett. A jelentést 19 javaslat zárja, amelyek három téma köré összpontosulnak:
A 2003-as Mars-közelségre készült európai Mars Express keringőegység szokatlanul rövid idő alatt kellett, hogy elkészüljön. Az Európai Űrügynökség azonban az orbiter mellé még egy leszállóegységre is kiírt pályázatot. Három tervezet közül végül a Beagle–2 lett a nyertes. Összegezve az eseményeket, a csábító tudományos eredmények fényében nem kaptak elég hangsúlyt a fejlesztés és tesztelés során a nagyobb kockázattal járó technikai és egyéb megoldások, amelyek kiküszöbölésével növelni lehetett volna a siker esélyét. A szűkös anyagi keretek, az össz-tömeg korlátozása, valamint a korai határidő is jelentős szerepet játszottak abban, hogy kudarcba fulladt Európa első próbálkozása, hogy saját leszállóegységet juttasson el a vörös bolygó felszínére.
Forrás: www.marssociety.hu
- a gyakorlati részre vonatkozó javaslatok, például, hogy a teljes program előnyeit és veszélyeit figyelembe véve kell tervezni – azaz úgy kell kezelni és minimalizálni a felmerülő kockázatokat, hogy azok a program egészére nézve optimálisak legyenek;
- azokra a technikai problémákra vonatkozó javaslatok, amelyek a Beagle–2 vesztét is okozhatták, például a légzsákok megfelelő megtervezése és tesztelése;
- a jövő leszállóegységeinek tervezésére vonatkozó javaslatok, például, hogy pontosan követhető legyen a leszállás folyamata, így hasonló hiba esetén rekonstruálni lehet majd az eseményeket.
Az európai Mars Express szonda mérései igazolták, hogy a vörös bolygó légkörében metán található.
