Újabb 60 Starlink műholdat állatott pályára a SpaceX egy Falcon-9 rakétával Floridából.
Elon Musk cégének alacsony pályás műholdjai, amelyekkel hamarosan szélessávú internetes adatátviteli szolgáltatást indítanak, már a legutóbbi, szeptember eleji start után is többen voltak a Föld körül 700-nál. A SpaceX már egy ideje a legnagyobb kereskedelmi műholdflottát üzemeltető szervezet a világon. Most ismét egy 60-as adag indult a Kennedy Űrközpontból, a cég egy Falcon-9 hordozórakétájával. Az időpont október 6-án magyar idő szerint 13:29-re esett. (Az elmúlt napokban-hetekben nem kevesebb mint négy próbálkozás során szenvedett halasztást ez a start.)
A 70 m magas hordozórakéta a 39A startállásból ezúttal is északkelet felé vette az irányt. Az első fokozat kilenc Merlin hajtóműve mintegy két és fél perccel a felemelkedés után állt le, majd dolga végeztével az Atlanti-óceánon várakozó úszó platformra ereszkedett vissza, hogy némi felújítás után később újra hasznosíthassák. Ez a fokozat egyébként most repült harmadik alkalommal, először május végén a NASA űrhajósait szállító Crew Dragon űrhajó indításához használták, majd júliusban a koreai Anasis-2 katonai távközlési műholdat helyezte pályára.
A start közvetítéséből az a pillanat, amikor az első fokozat visszatért az Atlanti-óceánon úszó platformra (balra), miközben a második fokozat Merlin hajtóműve már a Föld körüli térségben gyorsítja a hasznos terhét, az indítás után 8 és fél perccel. A Falcon-9 első fokozatát a SpaceX most 61. alkalommal nyerte vissza, ennek a példánynak ez volt a harmadik sikeres visszaérkezése. (Kép: SpaceX)
A második rakétafokozat egyetlen hajtóműve eközben folytatta feladatát, két alkalommal gyújtották be. A műholdak önállósodásának ideje a start után 61 perccel érkezett el. A tervek szerint a Starlink műholdak közel kör alakú, 261 km és 278 km között változó magasságú, 53°os hajlásszögű pályára kerültek, ahol megkezdik tesztelésüket, s ahonnan a következő hetekben elkezdik az emelkedést, a végleges pályamagasság (550 km) eléréséig.
Tavaly május óta ez már a 13. adag felbocsátott Starlink műhold. Egy-egy alkalommal általában 60 – de néhány esetben, amikor más utastársaik is voltak, kicsit kevesebb – űreszköz került pályára. A SpaceX nagyban gondolkodik, idővel több ezres műholdsereget szeretne kiépíteni. Az első, globális lefedettségű szolgáltatást lehetővé tevő hálózat 1440 darabos lesz, így a kiépítésének a felén mostanra már túljutottak. Ez még akkor is igaz, hogy ha számításba vesszük, hogy a kezdeti példányok közül már vannak olyanok, amelyeket nem használnak, csökkentik a pályamagasságukat és kivonják ezeket a „forgalomból”. A SpaceX közel 12 ezer (!) műhold üzemeltetésére kért és kapott már engedélyt, de a távolabbi tervekben még további 30 ezer szerepel.
Az összeszereléskor és felbocsátásuk idején lapos, egyenként kb. negyed tonnás űreszközöket a SpaceX Washington államban, Redmondban található saját üzemében gyártják, sorozatban. A tempó eléri a 6 műholdat naponta, a startokkal pedig igyekeznek tartani a két-három heti sűrűséget. Ugyanúgy házon belül készülnek egyébként a földi követőállomások és a felhasználóknak szánt terminálok is.
A terminálok egy része már működik, hiszen megkezdődött a még inkább csak Észak-Amerika nyugati része fölött használható rendszer zárt béta-tesztelése. Ennek során a le- és feltöltési sebességet, illetve a késleltetést mérik, eddig állítólag jó eredménnyel. Hamarosan indul majd a nyilvános béta-tesztelés is, a SpaceX honlapján jelentkezőkkel. A SpaceX ugyancsak elkezdte tesztelni a műholdak közötti lézeres adatátviteli kapcsolatot. Ha a módszer beválik, földi állomások közbeiktatása nélkül is kezelni tudják a nagy adatforgalmat. A legelsőnek pályára állított Starlink holdak erre még nem voltak felkészítve. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Starlink, szünet nélkül
Napellenzős Starlink műholdak jönnek?
A Starlink tizenharmadik indítása (Spaceflight Now)
A csődvédelembe menekült, majd a brit kormány és egy indiai cég által felvásárolt cég az idei év végéig fel szeretné újítani a műholdjainak felbocsátását.
