Szerviz felsőfokon: most először dokkolt két kereskedelmi műhold, méghozzá a geostacionárius pálya magasságában.
A MEV-1 (Mission Extension Vehicle-1), a világ első üzemidő-hosszabbító céllal készült műholdja tavaly októberben állt pályára Bajkonurból, egy Proton-M rakétával. Az amerikai Northrop Grumman vállalat űreszközének kifejezett célja az Intelsat-901 jelű távközlési hold megkeresése, megközelítése, a hozzá való csatlakozás volt. Ezt most végre is hajtotta, amiről képes „beszámolót” is küldött a földi irányítóknak.
A megmentésre váró Intelsat-901 távközlési hold, hátterében a Földdel, az üzemidő-hosszabbító MEV-1 műholdról fényképezve.
Egyre közelebb a célponthoz. Az Intelsat-901 mintegy 18 évvel a felbocsátását követően látogatót kapott.
Egy animált képsorozat egyik darabja, amelyen az látható, hogy a MEV-1 csatlakozásra szolgáló, kinyitható karja az Intelsat-901 fő hajtóművének fúvókájába mélyed. (Ezt egyébként az indítás éve, 2001 óta nem használták.) Ezt követően karok rögzítették egymáshoz a két űreszközt. (Képek: Northrop Grumman)
A MEV-1 február 5-én érkezett a kiszemelt célpontja közelébe. A február 25-én sikeresen végrehajtott művelet nem csak két kereskedelmi műhold űrtörténelmi elsőséget jelentő dokkolása volt, és nem csak az első dokkolás ilyen magas pályán, de egyben az első eset, hogy olyan űreszközhöz csatlakozott egy másik, amelyet eredetileg egyáltalán nem terveztek arra, hogy egyszer majd megközelítik és kapcsolódnak hozzá a Föld körül.
A MEV-1 szerepe, hogy átvegye az Intelsat-901 manőverezésének a feladatát, hiszen a távközlési műhold hajtóanyagkészlete mostanra szinte teljesen kifogyott. Korábban már kb. 290 km-rel meg is emelték pályamagasságát, hogy ne legyen útban a zsúfolt és értékes geostacionárius pályaív mentén. Kommunikációs berendezései azonban még működőképesek, adattovábbítással és televíziós műsorok sugárzásával a jövőben is ki tudja majd szolgálni felhasználóit. Így a most érkező segítséggel ténylegesen meghosszabbítható hasznos élettartama. Ha a módszer beválik, úgy piacok nyílhatnak meg a kereskedelmi műhold-üzemeltetésben.
Most, hogy a csatlakoztatás sikerrel járt, a MEV-1 következő teendője visszavontatni a távközlési holdat a „helyére”, a geostacionárius pályán a 27,5° nyugati hosszúságnál levő kijelölt pozícióba. Itt a keringési ideje újra meg fog egyezni a Föld 1 napos forgási periódusával. Beállítják a pálya hajlásszögét is, 1,5°-ra. Mindezt a munkát a MEV-1 ionhajtóműveire bízzák. A manőverekkel március végére vagy április elejére végeznek, és utána az Intelsat beindíthatja a távközlési szolgáltatásokat az újjászületett műholdjával.
Az Intelsat-901 egyébként 2001 júniusában állt pályára Francia Guyanából, egy Ariane-4 rakétával. Gyártója a Maxar (mai nevén Space Systems/Loral) volt, akkor tervezett élettartama pedig 13 év. A MEV-1 most a remények szerint 5 évvel toldhatja meg az Intelsat-901 aktív élettartamát, utána pedig visszavontatja „temetői” pályára. Az üzemidő-hosszabbító MEV-1 viszont akkor még készen állhat egy újabb geostacionárius műhold felélesztésére is, ha akad rá megrendelő.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az első üzemidő-hosszabbító műhold
Orbitális szerviz
A MEV-1 dokkolt az Intelsat-901 műholdhoz (Spaceflight Now)
Az Ariane-5 rakéta idén másodszor indult, ezúttal egy-egy geostacionárius pályára szánt japán és dél-koreai műholddal.
