Az európai rakéta két távközlési műholdat állított pályára Kourouból. Összértékük mintegy 800 millió dollár – a kereskedelmi indítások legdrágább és legnagyobb tömegű hasznos terhe.
Az Ariane-5 VA 237 jelű repülése magyar idő szerint június 2-án 1:45-kor kezdődött. (A francia guyanai starthelyen, sőt világidőben is még június 1-jét mutatott ekkor a naptár, így a hivatalos listákra az a startdátum kerül.) A két, geostacionárius átmeneti pályára helyezett innovatív távközlési műhold a ViaSat-2 és az Eutelsat-172B volt. Az űreszközöket két versenytárs, az amerikai Boeing, illetve az európai Airbus Defence and Space építette. A műholdak össztömege közel 10 tonna (9969 kg) volt, így az űrtevékenység történetében ez a legnagyobb tömeg, amely egyszerre geostacionárius átmeneti pályára került. Az elnyúlt pályákról a műholdak saját hajtóműveik segítségével érik majd el a 36 ezer km magasan, az Egyenlítő fölött húzódó geostacionárius körpályát, a távközlési holdak megszokott állomáshelyét. Itt a Föld körüli keringés ideje megegyezik bolygónk tengely körüli forgásának periódusával. Így a műholdak a felszínről állni látszanak az égbolton, vagyis a földi kommunikációs antennákat nem kell állandóan elforgatni, elég, ha azok a meghatározott irányba állítva maradnak.
A 6418 kg-os ViaSat-2-t eredetileg a SpaceX Falcon Heavy rakétájával tervezték pályára állítani, de annak a fejlesztése késett. A műhold feladata szélessávú internetelérés biztosítása az amerikai kontinens és az Atlanti-óceán térségében. Az amerikai ViaSat cég megrendelésére a Boeingnél épült űreszköz teljes adatátviteli kapacitása mintegy 300 gigabit/s, ami több mit a duplája a vállalat előző, ViaSat-1 nevű holdjáénak, amely közel hat évvel ezelőtt került pályára. Az új ViaSat-2 hagyományos, hidrazinnal működő hajtóművei segítségével a 69,9° nyugati földrajzi hosszúság fölötti geostacionárius pozícióba tart.
A legalább 14 éves aktív élettartamra tervezett, Ka-sávú transzponderekkel felszerelt ViaSat-2 a Föld körül. (Fantáziakép: ViaSat)
A 3551 kg-os Eutelsat-172B az első tisztán elektromos (ionhajtóműves) meghajtású kereskedelmi távközlési hold, amely Airbus Defence and Space vállalatnál épült. Ez az újítás, amelyet először a Boeing vezetett be, kisebb tömegű, és így költségtakarékosabb űreszközök készítését teszi lehetővé. Bár az ionhajtóművek tolóereje viszonylag kicsi – ezért hosszabb időbe, jelen esetben 4 hónapba telik elérni a végleges geostacionárius pályát –, a magasabb hatásfok miatt a műholdnak kevesebb hajtóanyagot kell magával vinnie. Amint a neve is mutatja, a párizsi székhelyű Eutelsat legújabb távközlési holdja 172° keleti hosszúság fölé kerül majd. Innen a Csendes-óceán, Ázsia, Ausztrália, Alaszka térségét éri majd el szolgáltatásaival. Elsődleges feladata szintén szélessávú kapcsolat biztosítása, például a Csendes-óceánt átrepülő gépek utasai számára. Az új műhold a 10 éve pályán levő Eutelsat-172A-t váltja fel. Mivel még a régi is működőképes, azt átirányítják majd egy másik pozícióba.
A mostani volt az Ariane-5 rakéta 93. startja, idén már a harmadik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Hosszú életű távközlési holdak jönnek
Pályán a SES-15
2017-ben először startolt Ariane-5
Koreasat-7 és SGDC-1
ViaSat-1: internet az égből
Az Ariane-5 idei harmadik indításáról (Spaceflight Now)
A távközlési műholdat Francia Guyanából egy orosz Szojuz rakétával állították geostacionárius átmeneti pályára.
