Az ESA augusztus 5-én jelentette be, hogy végrehajtották a 100. sikeres lézeres adatátviteli kísérletet a Sentinel–1A és az Alphasat műholdak között.
A Sentinel–1A az Európai Űrügynökség (ESA) és az EU Copernicus földmegfigyelő rendszere űrszegmensének első műholdja, amely alacsony Föld körüli pályáról végez radarmegfigyeléseket. Az alacsony pályáról azonban közvetlenül csak akkor lehet a Földre továbbítani a gyűjtött adatokat, amikor a műhold a vevőállomások látóterében repül. Az Alphasat viszont geostacionárius pályán kering, ahonnan lényegében a Sentinel–1A egész pályájára rálát. Így az Alphasatot reléállomásként használva a megfigyelési adatok szinte folyamatosan továbbíthatók a Földre. A kísérletek azért újszerűek, mert a két műhold között lézeres adatátviteli kapcsolatot hoztak létre.
Az ESA Alphasat műholdja négy távközlési technológiai kísérletének egyike az optikai kommunikációs terminál. (Kép: ESA)
Az adatátviteli kísérletek tavaly novemberben kezdődtek. A Sentinel–1A műhold 693 km magas, 98,2° pályahajlású napszinkron pályán kering. A 2013-ban indított AlphaSat a keleti hosszúság 24,8 foka (Közép-Afrika) fölött, geostacionárius pályán kering. A Sentinel–1A apertúraszintézises radarjával észlelt adatokat mindössze 1,1 watt teljesítménnyel sugározzák ki a reléműhold felé, az adatátviteli sebesség eléri a másodpercenként 1 gigabitet. Pályáikból adódóan a két műhold közti távolság akár 48 000 kilométer is lehet. A 100. adatátviteli kapcsolatot július 14-én 50 másodperc alatt létesítették, ezután a kapcsolat 10 percen keresztül hibamentesen állt fenn.
A lézeres távközlési egység az Alphasat műholdon (a kép a műhold földi tesztelésekor készült). (Kép: ESA)
A sikeres kísérletek az EDRS európai adattovábbító rendszer (European Data Relay System) kiépítése első lépését jelentik. Erre alapozva szándékozik az Airbus kiépíteni az űradatok nagy sebességű továbbítására alkalmas rendszerét, amelynek fő felhasználója a Copernicus programban partner Európai Bizottság lesz. Az Airbus már két további, műholdak közötti lézeres adatátvitelt biztosító egységet épített, amelyek indításra várnak.
Az Alphasat lézeres távközlési egysége. (Kép: TESAT / DLR)
Az egyik az Eutelsat–9B műholdra kerül, amelyet Proton rakétával kellett volna pályára állítani, a Proton legutóbbi kudarca miatt azonban az indítás késedelmet szenved. Mindamellett remélik, hogy a műhold még idén pályára állhat. A másik, még épülő kommunikációs kísérleti eszköz a tervek szerint 2017-ben kerül Föld körüli pályára.
Miután a két műhold felveszi egymással a kapcsolatot, megkezdődhet az adatok lézeres továbbítása. Az Alphasat az adatokat hagyományos összeköttetéssel, a rádiófrekvenciás sávban továbbítja a Földre. (Videó: ESA) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Lézerező Sentinel
Az ESA Alphasat műholdját is használja az Inmarsat
Pályán Európa eddigi legfejlettebb távközlési holdja
Az első Sentinel első éve
Már elérhetők a Sentinel-1A adatai
Reflektorfényben a Sentinel-1A
Sentinel-1A: üzemanyaggal feltöltve!
Hamarosan indul a Sentinel-1A
A 100. sikeres lézeres adatátvitel (Space News)
Az Alphasat honlapja (ESA)
Az európai nehézrakétával egyszerre két távközlési műhold startolt, amelyek majd geostacionárius pályán működnek.
