Inmarsat műhold Proton rakétával

Az Inmarsat új generációs műholdas kommunikációs rendszerének második űreszköze Bajkonurból állt pályára.

Az orosz Proton-M hordozórakéta Briz-M végfokozata több mint 15 órával a startot követően alakította ki az Inmarsat-5-F2 műhold tervezett pályáját. Az elnyúlt pálya magassága kb. 4300 km és 65 ezer km között változik, síkjának hajlásszöge az egyenlítő síkhoz képest közel 27°. Ez az ún. szuperszinkron pálya csak átmeneti, a műhold saját hajtóműveivel alakítják majd ki az elkövetkezendő hetekben a 36 ezer km magasan húzódó geostacionárius körpályát. Az indítás a kazahsztáni starthelyről február 1-jén, magyar idő szerint 13:31-kor történt. Ez alkalommal használták 2015-ben először a Proton nehézrakétát.

Egy Inmarsat-5 műhold a Föld körül. (Fantáziakép: Boeing)

A közel 6,1 tonnás műhold, amelyet az amerikai Boeing épített, a londoni székhelyű Inmarsat Global Xpress szolgáltatásának következő űreszköze. Tervezett működési élettartama legalább 15 év. A sorozatból az elsőt, az Inmarsat-5-F1-et alig több mint egy évvel ezelőtt, 2013 decemberében bocsátották fel. A műhold feladata a repülőgépeken, hajókon, illetve a Föld más, a távközlési hálózatoktól távol eső vidékein tartózkodó felhasználók adatátviteli kapcsolatának gyorsítása. Az Inmarsat korábban L-sávú rádiós adattovábbítást használt, a Global Xpress keretében áttértek magasabb frekvenciára (Ka-sáv). Így az adatok letöltési sebessége 50 Mbit/s, a feltöltési sebesség 5 Mbit/s lehet, a felhasználók pedig kisebb méretű terminálokat és antennákat használhatnak. A javuló szélessávú műholdas adattovábbítás több lehetőséget ad az utasszállító repülőgépeken utazóknak internetes kapcsolat létesítésére, a légi irányítók és közlekedési társaságok pedig a hagyományos földi telepítésű radarok hatókörén túl is nagyobb figyelemmel tudják kísérni a gépek mozgását. A Malaysian Airlines 2014. márciusban eltűnt MH 370-es járata a legjobb példa arra, hogy szükség van ilyen eszközökre. Az esetet követően az Inmarsat szakemberei az egyik műholdjukon vett jelek alapján igyekeztek megfejteni, hogy merre járhatott a repülőgép; de annak máig nem találják a nyomát. Tavaly májusban az Inmarsat azt ígérte, hogy az ő kommunikációs termináljaikkal felszerelt polgári repülőgépek számára ingyenes követő szolgáltatást alakít ki. A Global Xpress a sajtó számára is az eddiginél több lehetőséget rejt, hogy a hírekre éhes közönség számára HD minőségű képes tudósításokkal szolgáljanak, akár a világ legeldugottabb helyeiről. Nemrég, január 25-én például a brit Sky News csatorna a görög választásokról tudósított, most először az Inmarsat új adatátviteli szolgáltatásának alkalmazásával.

A Global Xpress műholdas távközlési szolgáltatás szemléltetése. (Kép: Inmarsat)

A 2013 decemberében indított Inmarsat-5-F1 az Indiai-óceán, a Közép-Kelet, Európa és Afrika területeit fedi le. A most felbocsátott Inmarsat-5-F2 az Atlanti-óceán térségét, Észak- és Dél-Amerikát szolgálja majd ki. A sorozat következő, harmadik tagja (F3) is megépült már. Ha nem jön közbe semmi – mint ahogy tavaly a Proton rakéta startbalesete –, akkor 2015 második negyedévében állíthatják pályára. Így a jövő év közepére az Inmarsat Global Xpress szolgáltatása tényleg globálisan elérhetővé válhat. Egy negyedik, meghibásodás esetére rendelkezésre álló tartalék műhold is épül már a Boeingnél, 2016 végére készülhetnek el vele.

Kapcsolódó cikkek:
Szélessávú internet az űrből
Műholdakkal az eltűnt utasszállító nyomában

Kapcsolódó linkek:
Az Inmarsat-5-F2 és a Global Xpress (Spaceflight Now)