Pályára állt az Inmarsat legújabb generációs műholdja, amely a jövőben felbocsátandó társaival együtt, a Global Xpress szolgáltatás révén – az üzemeltetők reményei szerint – nagy lökést adhat a globális műholdas adatátvitelnek.
Az Inmarsat-5-F1 jelzésű távközlési hold egy orosz Proton hordozórakétával indult Bajkonurból, december 8-án, magyar idő szerint 13:12-kor. A megcélzott szuperszinkron (65 ezer km-es magasságig felnyúló) átmeneti pályát a repülési terv szerint csak 15 órával később, a Briz-M gyorsítófokozat ötszöri működtetése után érte el, sikerrel. A Boeing által az Inmarsat megrendelésére épített 6,1 tonnás űreszköz saját ionhajtóműveivel alakítja majd ki a 36 ezer km-es magasságban húzódó geostacionárius körpályát, ahol a tervek szerint legalább 15 éven át üzemelhet. Pozíciója 63° keleti hosszúság, az Indiai-óceán fölött lesz.
(Kép: ILS)
A londoni székhelyű Inmarsat műholdas távközlési szolgáltató eddig 1,6 milliárd dollárnyi pénzt fektetett a Global Xpress (GX) szolgáltatás beindításába. Mostanra már a negyedik műholdat is megrendelték a Boeingtől. A cél egy nagy sávszélességű, nagy kapacitású, mobil terminálokkal is elérhető internetes adatátviteli szolgáltatás biztosítása a földön, a vízen és a levegőben. A mostanit követően még két hasonló, Ka-sávú műhold indul el a következő év végéig, mindegyik az International Launch Services (ILS) amerikai-orosz vegyesvállalat által kínált Proton hordozórakétákkal.
A mobil műholdas adatátvitel területén vezető szerepet játszó Inmarsat hagyományos ügyfelei a tengerhajózási szektorból kerülnek ki, de a szolgáltatás bárki számára hasznos, aki a kiépített szárazföldi távközlési vonalaktól távol szeretne kommunikálni: telefonálni, kép- és videóanyagokat, adatokat továbbítani. Ilyenek például az olajfúró tornyok üzemeltetői, a légitársaságok, a fegyveres erők, a segélyszervezetek, a katasztrófa-elhárításban dolgozó szervezetek, valamint a televíziós társaságok és hírügynökségek. A hagyományos L-sávú (alacsonyabb vivőfrekvenciás) adatátvitelhez képest a Ka-sáv nagyobb sebességet kínál: a letöltés akár 50 Mbit/s, a feltöltés 5 Mbit/s sebességű lehet.
Egyelőre összesen négy Inmarsat-5 műhold készül, közülük az első állt most pályára. A globális földi lefedettséghez három geostacionárius műholdra van szükség, amelyek kb. 120°-os különbségű földrajzi szélességek fölött helyezkednek el. A negyedik tartalék lesz. (Kép: Boeing)
A magasabb frekvencia hátránya viszont, hogy érzékenyebb a rossz időjárási körülményekre. Bár a technológia sokat fejlődött, a tengeri felhasználók számára az Inmarsat olyan megoldást is ajánl, amely szükség esetén, a jelerősségtől függően átirányítja az adatforgalmat a továbbra is megmaradó L-sávú hálózatra. A GX jövedelmezőségét, piacának növekedését valószínűleg az fogja leginkább meghatározni, hogy az elkövetkező években mennyire terjed el az utasszállító repülőgépeken kínált mobiltelefonos és drótnélküli internetszolgáltatás.
Kapcsolódó linkek:
Az Inmarsat-5-F1 startjáról (Spaceflight Now)
A SpaceX hordozórakétája a SES-8 kereskedelmi távközlési műholdat helyezte geostacionárius átmeneti pályára.
