A Proton indítás előtt, a havas Bajkonurban. (Kép: RIA Novosztyi / Oleg Uruszov)
A geostacionárius pályára kerülő egyik távközlési műhold az izraeli Amos-5. Összesen 18 C- és 16 Ku-sávú transzponderével a Közép-Kelet, Közép- és Kelet-Európa, Közép-Ázsia, és nem utolsó sorban Afrika lakóit szolgálja majd, többek közt közvetlenül a háztartások számára televíziós műsorsugárzással. Állomáshelye a 17° keleti hosszúság fölött lesz, tervezett élettartama 15 év.
A Proton másik „utasa” az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) számára készült Lucs-5A. Feladata a Nemzetközi Űrállomás orosz egysége, valamint más, alacsony Föld körüli pályán dolgozó űreszközök és a földi irányítók kommunikációjának elősegítése, adatátjátszás. Ehhez hét transzpondert használ, a Ku- és S-sávban. Emellett a KOSZPASZ-SARSAT műholdas keresési és mentési rendszerbe is bekapcsolódik. A Lucs-5A lesz az első olyan orosz geostacionárius hold (16° nyugati hosszúság fölött), amely a műholdas navigációs rendszerek (GPS és GLONASSZ) jeleinek kiegészítésére és pontosítására szolgáló jeleket is továbbít az L1 frekvencián, a felhasználásukra felkészített földi navigációs berendezések számára. A sugárzott kiegészítő információ egy főleg orosz területen elhelyezett követőállomás-hálózatból érkezik majd. (Észak-Amerikában a WAAS, Európában az EGNOS tölt be hasonló szerepet, a GPS helymeghatározás űrből sugárzott kiegészítő információval való javítását geostacionárius pályán levő távközlési műholdakon keresztül. Japánban ezt a feladatot speciális, elnyúlt pályára kerülő QZSS holdakkal oldják meg.)
A két műhold még a szerelőcsarnokban, az indítási előkészületek vége felé, november utolsó napjaiban. A Briz-M rakéta-végfokozatról először a felül levő Lucs-5A vált le. (Kép: Roszkoszmosz)
Frey Sándor
A Proton rakéta december 11-én, magyar idő szerint 12:17-kor emelkedett a magasba a kazahsztáni starthelyről. A kettős indítás során a pályára állítás feladatát a Briz-M rakéta-végfokozat fejezte be, mintegy 9 és fél órával az indítás után, sikerrel.
