Egy európai és egy amerikai távközlési holddal javította meg a hordozórakéta a csúcsot: eddig még nem juttatott pályára ilyen nagy tömegű terhet.
Az Astra-1L a luxemburgi székhelyű SES Astra cég által üzemeltetett, tucatnyi geostacionárius műholdból álló flottához csatlakozik majd. A rendszeren keresztül 1800 rádió- és tévécsatorna műsora jut el több mint százmillió európai háztartásba – köztük természetesen magyarokba is. A legtöbb házi műholdvevő kis antennatányérja Európában az Astra műholdak felé irányul. A most felbocsátott Astra-1L élettartamát 15 évesre tervezik. Az Egyenlítő felett, a 19,2° keleti hosszúságnál állomásozik majd a geostacionárius pályán. Ott jelenleg az Astra-2C tartózkodik, amelyet így át tudnak helyezni keletebbre (28,2°), továb javítva a szolgáltatás minőségét, a területi lefedettséget.
A Galaxy-17 üzemeltetője az Intelsat, pozíciója 74° nyugati hosszúság felett lesz, lefedettségi területe Észak-Amerika és a karibi térség. Az idénre tervezett hat Ariane-indításból ez volt a második. A start illusztris vendége volt Micheal Griffin, a NASA vezetője. Az amerikai delegáció látogatására az adott alkalmat, hogy még az idén Ariane rakétával bocsátják útjára az első európai teherszállító űrhajót (ATV, Jules Verne) a Nemzetközi Űrállomás felé. A következő, augusztusi Ariane-start még nem ez lesz, akkor az amerikai Spaceway-3 kommunikációs és a japán BSAT-3A műsorszóró műhold indul.
A startra Kourou-ból közép-európai idő szerint május 5-én 0:29-kor került sor, időjárási okok miatt egy nap késéssel. Az európai Araine-5 ECA nehézrakéta az indítás után 27 ill. 32 percen belül „engedte el” az Astra-1L európai műsorszóró és a Galaxy-17 amerikai műsorszóró és távközlési műholdat. A két űreszköz tömege együtt 8605 kg volt, a kiegészítő berendezéseket is hozzászámolva a rakéta összesen 9402 kg terhet emelt a magasba. Ez új rekord az Ariane-5 ECA indításainak történetében.
Kapcsolódó cikkek:
Sikeres az idei első Ariane indítás
Kapcsolódó linkek:
Az Astra-1L és a Galaxy-17 startjáról (SpaceflightNow)
Az ANIK-F3 jelzésű műholdat Proton hordozórakéta állította pályára Bajkonurból.
