Ma már képesek vagyunk legértékesebb műholdjainkkal, vagy a Nemzetközi Űrállomással akkor is kapcsolatot tartani, amikor azokat a földi követőállomások nem látják. Ezt egy speciális műholdrendszer - a TDRSS - teszi lehetővé. A rendszer legújabb tagja ezen a héten került keringési pályára.
TDRSS: a rövidítés a Tracking and Data Relay Satellite System (azaz követő és adat-átjátszó műholdrendszer) nevet takarja, azaz egy olyan geostacionárius műholdrendszert, mely lehetővé teszi a legértékesebb űreszközök követését és irányítását akkor is, amikor azok földi állomásokról nem láthatók. Egészen a nyolcvanas évek közepéig a műholdakat felügyelő, illetve használó szakemberek számára komoly problémát jelentett, ha egy műhold, űrhajó, vagy űrállomás a követőállomások látókörén kívül került. Ilyenkor nem lehetett parancsokat felküldeni, adatokat letölteni, vagy például kommunikálni egy űrséta során bonyolult műveletet végző űrhajósokkal. A NASA a probléma áthidalására a hetvenes években kezdte meg a TDRSS-rendszer (illetve az abba tartozó TDRS nevű műholdak) fejlesztését. Az első holdat a Challenger űrrepülőgép indította 1983-ban.
Ma a NASA összesen nyolc TDRS holdat üzemeltet, ezek orbitális átjátszó-állomásként működnek a földi központok és a Föld körül keringő különféle űreszközök között, lehetővé téve bizonyos űreszközökkel a 24 órás kapcsolattartást.
A NASA a legújabb TDRS-generáció első tagját 2000. június 30-án indította, TDRS-H néven. Az egyik antennában talált kezdeti műszaki problémák hosszú ideig késleltették a hold üzembe állítását, így arra végül csak 2001. október 17-én került sor. Miután a műhold szolgálatba állt a NASA átkeresztelte TDRS-8-ra. A sorozat következő tagja a TDRS-I idén márciusban indult. Egy a hajtóműrendszerben fellépő kisebb hiba majdnem végzetesnek bizonyult és emiatt a műhold csak igen lassan, mintegy fél év alatt volt képes felkapaszkodni a végleges, 36.000 km magas pályára. Ezt a holdat jelenleg tesztelik, és remény van arra, hogy ebben a hónapban szolgálatba áll.
Az új generáció utolsó tagját egy Atlas rakéta a hét közepén, minden különösebb probléma nélkül állította pályára. Az új generációs TDRS műholdak mérete igazán impozáns, hisz a napelem fesztávolsága 21 méter, a két legnagyobb antenna külső szélei között pedig 13 métert mutatna a mérőszalag.
Alábbi listánk a TDRS holdak aktuális állapotát mutatja.
TDRS-1: Jelenleg is pályán, néha használják
TDRS-2: A Chellenger felrobbanásakor megsemmisült
TDRS-3: működik (275Ny)
TDRS-4: működik (41Ny)
TDRS-5: működik (174Ny)
TDRS-6: működik (47Ny)
TDRS-7: működik (171Ny)
TDRS-8: működik (gyakorlatilag a TDRS-7-tel azonos pozícióban)
TDRS-I: jelenleg még tesztelés alatt (150Ny)
TDRS-H: 2002 decemberében pályára került
