A legtöbb szülő kétségbe vonná, hogy a számítógépes és videojátékok a gyerekek számára hasznos időtöltést is jelenthetnek. Pedig a NASA kutatásain alapuló új módszer esetében éppen erről van szó.
Ugyanazzal a módszerrel, ahogyan a repülési szimulációs gyakorlatok során a NASA pilótáinak agyi aktivitását figyelik, akár gyerekek koncentráló képességét és figyelmét is vizsgálhatják, szükség esetén pedig javíthatják. Az e célra átalakított videojátékok segítségével egyszerre értékelik ki az agy elektromos aktivitásáról kapott jeleket és a játékot vezérlő botkormány vagy billentyűzet parancsait. A játékok – akár otthoni gyakorlás során is – szinte észrevétlenül fejlesztik a koncentrálási vagy stressz-problémákkal küzdő betegeket.
A működési elv röviden a következő. Ha a fejen és a testen elhelyezett érzékelőkből érkező impulzusok a számítógéppel való optimális együttműködést jelzik, akkor a játékot könnyebb irányítani (például egy autóverseny-programban az autó jobban gyorsul és könnyebben kormányozható). Ha viszont a játékos koncentrációja csökken, az éppen ellenkező hatást vált ki. Így készteti a program a játékost az „egészséges” viselkedés fenntartására. A kísérletek tanúsága szerint a hagyományos kezelési módokhoz képest hatékonyabban lehet az újfajta játékprogramokat alkalmazni, hiszen ezeket a gyerekek sokkal jobban élvezik. Az agresszív játékok persze számításba sem jöhetnek, inkább autó- és sportverseny-szimulátorokról, ügyességi játékokról van szó.
(NASA Spinoff 2003 alapján)
Van-e olyan dolgozó, aki soha nem megy szabadságra vagy betegállományba, az év minden napján éjjel-nappal munkára fogható, nem szakszervezeti tag, ráadásul hosszú szakmai gyakorlattal rendelkezik?
