Olyan hétköznapi dolgoknak, mint a legyek irtása, is lehet köze az űrkutatáshoz – mégha ez esetben szerencsés véletlen felfedezésről van is szó…
A történet az 1976-os Viking szondákkal kezdődött. A végeredmény pedig egy olyan különleges anyag, amely nem mérgező, környezetbarát, s amellyel eredményesen lehet küzdeni a farmok, istállók, háztartások környékét időnként ellepő, az életünket megkeserítő legyek ellen.
(Forrás: NASA Spinoff 2002)
A Viking szondák egyik legfontosabb feladata az esetleges marsi élet keresése volt. Ebből a célból egy kutatócsoport olyan tápanyagokkal kísérletezett, amelyek a feltételezett marsi mikrobák kimutatása során, azok kitenyésztésére lettek volna használhatók. Az egyik összetevő anyag véletlenül épp péntek délutánra készült el, és egy nyitott edényben a laboratórium asztalán maradt egészen hétfő reggelig, amikor a munkát folytatni tervezték. A kutatók nagy meglepetésére az edény körül egy halom döglött légy feküdt a padlón.
Nagyjából ebben az időben kezdődött az Egyesült Államokban az a kampány, amelynek során az erősen mérgező rovarirtó szereket szerették volna környezetbarátabbakkal felváltani. A véletlenül felfedezett légyölő összetevőt, majd egy sor hozzá hasonló vegyületet hosszas kísérletek során vizsgálták. Végül felfedeztek egyet, amely hatásának lényege a légy életciklusába való beavatkozás. Nem a felnőtt egyedeket mérgezi meg, hanem a lárvák bebábozódását akadályozza meg. Így a következő generáció ki sem fejlődik. A szer zárt térben is biztonságosan alkalmazható, nemrég a biogazdaságok számára is engedélyezték. A hatás nem kémiai, hanem fizikai (a lárvákat kiszárítja), így attól sem kell tartani, hogy a rovarok idővel ellenállóvá válnak a légyirtóval szemben.
12:08. Az ISS (International Space Station - Nemzetközi Űrállomás) pályán történő stabilizálásában és térbeli pozicionálásában a NASA erősen támaszkodik a GPS műholdas helymeghatározó rendszerre. Cikkünkből kiderül, hogy hogyan.
