Tűznyomok az űrből

Az erdőtüzek pusztítása a földön is nagyobb, mint gondolták, emellett jelentős mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe.

A műholdak mérései és felvételei felhasználhatók az erdőtüzek azonosítására, illetve a növényzetben okozott kár felmérésére. Nemcsak ez a közvetlen károkozás írható azonban a pusztító tüzek számlájára, hanem az is, hogy a legújabb becslések szerint az évente a légkörbe kerülő üvegházgázok 25–35%-áért a tüzek felelősek. Emiatt a tűz sújtotta területek nagyságát is az „alapvető éghajlati változók” közé sorolják a szakemberek. A tűzkárok pontos felmérése emellett segít a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás tervezésében, a tűz kockázatának becslésében és a védekezés, tűzmegelőzés stratégiájának kidolgozásában.

Ugyanakkor a Sentinel–2 műholdak folyamatos megfigyeléseinek köszönhetően újabban a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban feltételezettnél nagyobb területet sújtanak a tüzek. A Remote Sensing of the Environment című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői a Sentinel–2 műholdak nagyfelbontású felvételeit felhasználva részletes, szinte egész Afrikát felölelő térképet készítettek a tűznyomokról. Elsősorban a szubszaharai térséget vizsgálták, mert a globális műholdas adatbázisok szerint világviszonylatban a felégett területek mintegy 70%-a ott található, emiatt ideális tesztterületnek tűnt módszerük pontosabbá tételéhez.

A Copernicus program egy Sentinel–2 műholdjának 2019. január 26-án készült felvétele a Fokváros közelében fekvő Betty-öböl környékéről. A hamisszínes felvételen a felégett területek sötétszürkének és barnának, az élő növényzet pirosnak látszik. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019, feldolgozás: ESA)

Megállapították, hogy 2016-ban 4,9 millió km² területen pusztítottak tüzek, ami 80%-kal nagyobb terület a kisebb felbontású műholdak felvételei alapján becsültnél. A jelentős eltérést elsősorban az okozza, hogy a Sentinel–2 felvételein a 100 hektárnál kisebb felégett területeket is azonosítani lehetett. Ezek a kisebb tüzek általában nem olyan pusztítóak, mint a kiterjedtebbek, sőt általában a mezőgazdasági művelés igényeinek megfelelően szándékosan felégetett területekről van szó. A kisebb égett területek azonosítása azért nem meglepő, mert a Sentinel–2 felvételeinek felbontása 20 méter, vagyis több mint tízszer jobb más műholdak erre a célra használt felvételeinek felbontásánál (a kutatók munkájuk során a Sentinel felvételeket a NASA Terra és Aqua műholdjai MODIS szenzorával végzett mérésekkel hasonlították össze).

A Sentinel–2 műholdak nagyobb felbontású felvételein alapuló új felmérés szerint (FireCCIFSD11, felső kép) mintegy 80%-kel nagyobb a felégett terület nagysága a korábbi, kisebb felbontású felvételek alapján számítottnál (alul), mert a jobb felbontású Sentinel felvételeken a 100 hektárnál kisebb égett területek is azonosíthatók. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016, feldolgozás: University of the Basque Country – E. Roteta)

A nagyobb égett terület egyik következménye, hogy ennek megfelelően a tüzek nyomán az eddig becsültnél több szén-dioxid kerül a légkörbe. A szerzők rámutatnak, hogy érdemes az éghajlati modellek bemenő adatait ennek megfelelően korrigálni. Ezért következő lépésként az eddig Afrikára elvégzett vizsgálatot globálissá kívánják tenni. Emellett azon is dolgoznak, hogy a Sentinel–3 adatait használhassák, illetve radarméréseket felhasználva a felhő borította területeken is azonosítani tudják a tűznyomokat.

A kutatást az ESA éghajlat-változási kezdeményezése (CCI, Climate Change Initiative) keretében végezték, munkájuk során 11 ezer Sentinel–2 felvételt dolgoztak fel. Az eredmények az ESA CCI adatportálján FireCCIFSD11 néven elérhetők.

Kapcsolódó cikkek:
A Vezúv füstje
Erdőtűz éjszakai műholdképen
Megégett Madeira
Átlátni a füstön, műholddal
Üstökösök vizsgálatától erdőtüzek figyeléséig
Az erdőtüzek megelőzéséért

Kapcsolódó linkek:
Több a bozóttűz Afrikában, mint gondolták (ESA)
Sentinel–2 (ESA)
ESA éghajlat-változási kezdeményezés (Climate Change Initiative)