Megfordult a korábbi évek csökkenő tendenciája, tavaly enyhén nőtt az űrszemét mennyisége. A Föld körül keringő mesterséges tárgyak össztömege meghaladta a 7000 tonnát.
Az ENSZ Világűrbizottság Tudományos és Technikai Albizottsága ülésein az űrszeméttel foglalkozó napirendi pont keretében több felszólalás, és hozzá kapcsolódóan néhány szakmai előadás is elhangzott. Utóbbiak közül Jer-Chyi Liou, a NASA űrszeméttel foglalkozó vezető kutatója előadásából adunk közre néhány érdekességet.
Akik olvasták Liou tavalyi előadásáról szóló cikkünket – és még emlékeznek rá –, azok sok hasonlóságot találnak, de akadnak azért újdonságok is. A Föld körül keringő 10 cm-nél nagyobb objektumok száma változatlanul 17 és 18 ezer között mozog. A korábbi években tapasztalt csökkenés azonban megállt, sőt, 2015-ben kissé nőtt a szemét mennyisége, ami az indítások száma növekedésének, illetve hat – már korábban is űrszemétnek tekinthető – tárgy feldarabolódásának tudható be. A közel 18 ezer űrszemétdarab együttes tömege tavaly már túllépte a 7000 tonnát.
Folytatódott az elmúlt években (2005 óta) az űrindítások számában tapasztalható növekedés, tavaly 83 indítás során 200 űreszközt állítottak Föld körüli pályára.
Tovább nőtt a Föld körül keringő mesterséges eredetű objektumok tömege, 2015-ben már meghaladta 7000 tonnát.
A hat feldarabolódott tárgy adatai az előadásban közölt táblázatban láthatók. A legkevésbé veszélyes az a 90 darab, amelyik egy túl alacsonyra került üzemanyagtartály szétszakadásával jött létre. A 100 km-es perigeummagasságban a légköri közegellenállás már olyan hőterhelést jelent a testre, hogy az darabokra szakad. Ezek a darabok azonban nagyon hamar végleg megsemmisülnek, éppen a kis pályamagasságuk miatt. Aggasztó viszont a DMSP 5D–2/F13 (egy 20 éves, amerikai katonai meteorológiai műhold) feldarabolódása, mert az az egyik legzsúfoltabb térségben, az alacsony poláris pályák magasságában történt. Az esemény feltételezett oka az akkumulátor robbanása, ami rámutat az ENSZ ajánlások betartásának fontosságára, azok ugyanis előírják, hogy az ilyen esetek megelőzése érdekében a használton kívüli űreszközök akkumulátorait ki kell sütni.
2015-ban hat műhold szakadt darabokra, több száz darabbal növelve az űrszemét mennyiségét. Egy esetben az akkumulátor robbanására gyanakodnak, egy esetért a légköri fékeződés okozta túlterhelés volt a felelős, négy esetben nem sikerült az okot tisztázni (a táblázat oszlopaiban a műhold neve és nemzetközi jelölése, a pálya perigeum és apogeummagassága, a detektált darabok száma és a feldarabolódás oka látható).
A NASA mesterséges holdjainak 2015-ben 26 manővert kellett végrehajtaniuk, hogy elkerüljék az űrszemét darabjaival az ütközést vagy a veszélyesen közeli találkozást. Ebből 5 esetben a Fengjün–1C (Fengyun–1C) darabjait kellett kikerülni, 8 esetben a Kozmosz–2251 és az Iridium–33 ütközéséből származó törmeléket, vagyis a manőverek felére e két, az űrszemét mennyiségét ugrásszerűen megnövelő esemény miatt kényszerültek az amerikai műholdak.
A Nemzetközi Űrállomásnak (ISS) 2015-ben négyszer kellett kitérnie űrszemétdarabok elől (2014-ben ötször, 2013-ban viszont egyszer sem). Ezen kívül – a késői riasztás miatt – július 16-án az ISS személyzetének a Szojuz mentőűrhajókban kellett menedéket keresniük egy ütközés fenyegető veszélye miatt. Szerencsére az ütközés végül nem következett be.
2015 folyamán több mint 450 űreszköz és űrszemétdarab tért vissza az űrből, döntő többségük megsemmisült a légkörben. Arról nem érkezett hír, hogy a lezuhanó darabok személyi sérülést vagy anyagi javakban kárt okoztak volna. A megsemmisülő és leeső tárgyak közül 76 műhold és 40 rakétafokozat volt, 339 pedig egyéb törmelékdarab, utóbbiak közel fele a Fengjün–1C megsemmisítéséből, illetve a Kozmosz–Iridium ütközésből származó darab volt. A legrégebbi lezuhanó űreszköz egy 1978-ban pályára állított, első generációs Molnyija műhold volt, a legrégebbi űrszemétdarab pedig a Vanguard–3 amerikai műhold 1959-es indításakor pályára került törmelék.
Végül az előadó bemutatta az Ascensión-szigeten üzembe állított automata űrszemétkövető távcsövet, amelyikről portálunkon korábban már hírt adtunk.
A NASA űrszemétkövető automata távcsövei az Ascensión-szigeten. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
ENSZ űr-albizottsági ülés
Űrszemétkövető távcső
ISS: tavaly nem kellett kitérni
Köszönjük, naptevékenység!
Robbanó műhold
Törmelékfelhő poláris pályákon
Példátlan műholdütközés
A kínai „űrszemetelés” után egy évvel
Az ENSZ Világűrbizottsága
A Tudományos és Technikai Albizottság 2016. évi ülésszaka
Előadás az ENSZ ülésszakon – NASA az űrszemétről
NASA Űrszemét Programiroda (Johnson Űrközpont)
Műholdas mérések alapján készült a világ erdőtüzeit bemutató, 15 évet átfogó animáció.
