Az ESA jégkutató műholdjának mérései az Antarktisz eddig ilyen szempontból stabilnak tartott területén a jég olvadásának felgyorsulását mutatták ki.
A Bristoli Egyetem (Egyesült Királyság) kutatói kimutatták, hogy az utóbbi években hirtelen olvadásnak indult a jég az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalán. A gyors olvadás 2009 óta tart, tempója körülbelül 60 köbkilométer évente. Ezáltal az Antarktisznak ez a területe járul hozzá legnagyobb mértékben a tengerszint emelkedéséhez, mert az elmúlt években mintegy 300 köbkilométer jég került a tengerbe. A tengerparti területeken egyes gleccserek magassága évente 4 méterrel csökkent. A hirtelen olvadásnak 2009 előtt semmilyen jelét sem tapasztalták a 750 kilométer hosszú Antarktiszi-félsziget mentén.
Az Antarktiszi-félsziget nyugati oldalának egyes helyein az jégtakaró vastagságának csökkenése 2009 óta elérte a 30 métert (a képen balra van észak, a kép alsó részén a Bellinghausen-tenger látható). (Kép: University of Bristol)
A kutatók szerint 2009-ben a jégréteg elvékonyodása és a gleccserek felszín alatti melegedése átléphetett egy kritikus határt. A vizsgálatokat a brit kutatók az ESA CryoSat műholdja öt év alatt végzett méréseire alapozták. A műhold radaros altimétere (magasságmérője) nagyon finom felbontással és pontosan méri a jégfelszín változásait, amiből minden korábbinál pontosabban kiszámítható a jégtömeg térfogatának változása. A jégtömeg csökkenése a térségben olyan nagy, hogy annak hatását a NASA GRACE műholdjai a Föld gravitációs terében is ki tudták mutatni.
Az ESA GOCE és a NASA GRACE műholdjainak pontos gravimetriai mérései kimutatták a Föld gravitációs terében az antarktiszi jég olvadása miatt fellépő változásokat (a kép előterében az Amundsen-tenger, balra az Abbott-jég látható). (Kép: DGFI / Planetary Visions)
Ugyancsak a CryoSat mérései alapján tavaly a teljes antarktiszi jégvesztést évi 159 milliárd tonnának mérték, ami a korábbi kétszerese. Ez számottevő hozzájárulást ad a világtengerek vízszintjének általános emelkedéséhez. Az antarktiszi olvadás hatására fellépő vízszint-emelkedést a tavalyi vizsgálatok során évi 0,45 milliméternek (4,5 cm/évszázad) becsülték.
A CryoSat három év alatt végzett mérései alapján tavaly az egész Antarktiszra kiterjedő jégolvadási adatokat publikáltak. (Kép: CPOM / Leeds / ESA)
A kutatók szerint a hirtelen változás sem a lehulló hó mennyiségének csökkenésével, sem pedig a levegő hőmérsékletének változásával nem magyarázható. Szerintük az okot az óceánok felmelegedésében kell keresni. A térség több gleccsere is mélyen benyúlik az óceán fölé, ez a rész így lényegében megtámasztja a gleccser szárazföldi részét, lassítva a jég belecsúszását a tenger vizébe. Az elmúlt évtizedekben azonban az éghajlatváltozás hatására felerősödtek az Antarktisz körül fújó nyugati szelek. Ezek a Déli-óceán melegebb vizét a sarkvidék felé nyomják, ahol a víz alulról olvasztja a tengerbe nyúló gleccsereket.
A tenger fölé benyúló jégnyelvet a melegebb tengervíz alámossa, ezzel gyorsítva a jég olvadását. (Animáció: Planetary Visions)
A térség tengerbe nyúló jégnyelvei az elmúlt két évtizedben vastagságuk csaknem egyötödét elveszítették, így csökkent a gleccserek mozgását fékező erő. Aggodalomra ad okot, hogy az Antarktiszi-félsziget jégtakarójának jelentős része a tengerszint alatt elhelyezkedő szárazföldi területeket borítja, vagyis ha a gleccser visszahúzódik, a melegebb tengervíz utánaáramlik, és nem szűnik meg a gyorsabb olvadás. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Jég veled!
CryoSat: nem csak jég!
A CryoSat-2 első jégvastagság-adatai
Pályán a CryoSat-2
CryoSat-2: az európai „jeges műhold”
A Föld jege
Jégolvadás az Antartkiszi-félsziget déli részén, a CryoSat mérései alapján (ESA)
A 2014-ben közzétett vizsgálati eredmények
A KOMPSAT sorozat 3A jelű tagja egy Dnyepr rakétával indult. Optikai és infravörös tartományban figyeli majd a Földet.
