Műholdas nyomkövetés a tengeren

Huszonöt éve alakult az a francia vállalat, amely az Argos nyomkövető rendszert alkalmazza, egyre növekvő sikerrel.

Az 1986 óta működő CLS (Collecte Localisation Satellites) vállalatot a francia űrügynökség (CNES) és a tengerkutató intézet (IFREMER) közösen alapította. Feladata, hogy műholdas alapú helymeghatározó, környezeti adatokat gyűjtő, óceánmegfigyelő szolgáltatásokat nyújtson. Megrendelői között kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek, magánvállalkozások, és természetesen tudományos kutatással foglalkozó intézmények is vannak.

A CLS sikeres működésének alapja a francia Argos nyomkövető rendszer. Ennek működési elve, hogy a viszonylag egyszerű rádiós jeladók rendszeresen ismételt adásait a Föld körül alacsony pályákon repülő műholdakon veszik. Az adók helyzetét a rádiófrekvencia Doppler-eltolódása alapján számolják ki. Az első Argos adókat 1989-ben telepítették ázsiai halászhajókra, amelyek követését az tette szükségessé, hogy a környezetre káros halászati módszert alkalmaztak.

Argos adóval felszerelt halászhajó. (Kép: CLS)

A CLS kezdetben 400 Argos jeladóval indult, ma már mintegy 20 ezret üzemeltetnek. Ezek közül a legkisebb mindössze 5 grammos tömegű, vagyis akár egy 20-30 dkg-os madárra is felhelyezhető úgy, hogy az állat repülését ne akadályozza. Így egyedülálló módon követhetik az állatok vándorlási útvonalait. Az első generációs vevők még több kg-ot nyomtak, de nem is madarakat láttak le velük. A megrendelők jelentős része ma is a hajózási társaságok, illetve olyan kormányzati szervek közül kerül ki, amelyek az egyes hajók útvonaláról szeretnének információhoz jutni. Emellett tengeri bójákon, vagy akár különféle állatokon – nem csak madarakon, például teknősökön, fókákon – is működnek jeladók.

A miniatűr jeladókat akár kisebb ragadozó madarakra is fel tudják helyezni. (Kép: CLS)

A cég teljes bevételének egyharmadát ma is az Argos rendszer szállítja, de az 1990-es évek elejétől más programokba (például az űrből végzet oceanográfiai kutatásokba vagy radaros műholdak adatainak alkalmazásába) is belevágtak. Ezzel nem csak a hajóforgalom követését tették korszerűbbé, de az illegális halászat vagy a tengert szennyező olajfoltok felderítésére is képesek. Legutóbb a vietnami kormánnyal kötöttek megállapodást, aminek keretében 3000 halászhajót szerelnek fel Argos adóval. A rendszer egyrészt képes a hajók nyomkövetésére, másrészt lehetőséget ad a veszélyes helyen tartózkodó halászok időben való riasztására, ha például egy trópusi ciklon közeledik. A CLS 40 műholdon összesen 80 fedélzeti műszerrel dolgozik. Az 25 éve 30 fővel indult kisvállalatnak mára 15 irodája és 400 alkalmazottja van világszerte, tavaly 60 millió eurós forgalmat bonyolított le. Az alkalmazások azonban nem kell hogy a tengerekre szorítkozzanak, így a cég megkezdte a szárazföldi piacok meghódítását is.

Kapcsolódó cikkek:
Műholdas madárkövetés
Műholdakkal az elefántfókák nyomában

Kapcsolódó linkek:
25 éve működik az Argos jeladókat használó CLS (CNES)
CLS honlap