A tavak felszíni vízhőmérséklet-változásának globális térképe, 1985-2009 közötti műholdas adatok alapján. A sárga és piros színek melegedést jeleznek. Az alul látható színskála vége 0,2 °C/év. (Kép: NASA / JPL-Caltech)
A kutatók az infravörös tartományban készült űrfelvételeket alkalmaztak. A napszaktól és évszakoktól függő hatásokat úgy igyekeztek kiküszöbölni, hogy csak éjszakai adatokat használtak, s azokat is az adott félteke nyári időszakából (északon július és szeptember, délen január és március között). A tavakat úgy választották ki, hogy felszínük legalább 500 km2-es legyen. Így csökkenthették a part menti szárazföldi felszín hőmérsékletének befolyását a mérésekre. A hőmérsékleti értékek meghatározásához a tavak közepét, a partoktól legtávolabbi részeket használták.
Érdekes felismerés, hogy míg a mért trendek jó összhangban vannak egyéb, a földfelszíni hőmérséklet változására vonatkozó vizsgálatok eredményeivel, addig egyes vidékeken – Észak-Európában vagy az észak-amerikai Nagy Tavak környékén – a vizek némileg gyorsabban látszanak melegedni, mint a környező levegő.
A Kalifornaia és Nevada határán fekvő Tahoe-tó, a műholdas tanulmány egyik elsődleges ellenőrzési helye, ahol a távérzékeléssel nyert vízhőmérsékleteket összevetették a helyszíni mérésekkel. (Kép: NASA JPL)
A vízhőmérsékletek változásának követése egy újabb, független adatsort kínál a klímaváltozás következményeinek vizsgálatához. Az egyes tavakban adott esetben még kis hőmérséklet-emelkedés is visszafordíthatatlan változásokat indíthat meg az ottani élővilágban. Például elszaporodhatnak az algák, amelyek mérgező anyagokkal telíthetik a vizet, vagy a tóban korábban nem honos fajok telepedhetnek meg.
Frey Sándor
A NASA JPL kutatói 167 tó vizének felszíni hőmérsékletét mérték az idő függvényében. A tanulmányhoz, amely a Geophysical Research Letters című folyóiratban jelent meg, amerikai és európai földmegfigyelő mesterséges holdak által gyűjtött adatokat használtak.
