Az új Thanet szélfarm (alul) az ESA Envisat földmegfigyelő műholdjának radarképén. Balra fönt, Essex partjainál egy hasonló, de kisebb kiterjedésű szélfarm (Gunfleet Sands) is látható. (Kép: ESA)
A kinagyított részleten jól kivehetők a szélkerekek sorozatai. A tengerben a többi elszórt fényes pont egy-egy épp arra közlekedő hajónak felel meg, amelyek erős radarvisszhangot produkáltak. Az Envisat ASAR műszerével idén szeptember 14-én készítették a felvételt.
Nagy-Britanniában jelenleg mintegy 250 szélfarm üzemel, közülük további 12 a tengerben, a partok közelében. Már tervbe vették további 10 ezer turbina telepítését. A cél a megújuló energiaforrások jobb kihasználása, az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése. A part menti szélfarmok gazdaságos kihasználásához célszerű legalább 200 MW-os teljesítményűeket építeni, ami nem olcsó mulatság: legalább 300 millió euróba kerül. Nyilván nem mindegy, hogy hol valósítanak meg egy ekkora beruházást. Olyan helyszínt kell választani, ahol gyakran fúj a szél. Ebben nagy segítséget nyújthatnak a műholdas adatok. A hagyományos földi, helyszíni szélméréssel viszonylag költségesen, hosszú időn át, és akkor is csak egy kis területre vonatkozó adatokat lehet összegyűjteni. A földmegfigyelő műholdak méréseiből származtatott adatokból viszont „készen kaphatják” a széltérképeket, több mint egy évtizedre visszamenően.
Frey Sándor
Ez jelenleg a világ legnagyobb tengeri szélfarmja. Kent partjaitól 12 km-re, a Temze tölcsértorkolatától nem messze, az Északi-tengerben állították fel a szélenergiát elektromos energiává alakító 100 turbinát, amelyek együttesen 300 MW teljesítményre képesek. Ez mintegy 200 ezer háztartás ellátására elegendő. A 155 méter magas oszlopokon elhelyezett turbinák 35 km2-es területen, sorokba rendezve helyezkednek el. A sorok közt 800 m, azokon belül az egyes turbinák közt 500 m a távolság.
