A három vizsgált nagyváros környéke. A színskála a 2005-ös adatok alapján számított népsűrűséget jelzi, ami a legpirosabb részeken 1000 fő/km2. (Kép: G. Dufour et al.)
Egy francia kutatók által nemrég publikált tanulány három kínai nagyváros – Peking, Sanghaj és Hong Kong – környezetére vonatkozó, 2008-ban végzett napi méréssorozat eredményeivel foglalkozik. Vizsgálták a troposzférikus ózon koncentrációjának évszakos változását.
Hong Kong. (Kép: Phovoir)
Az eredmény meglepő. Míg a nyugati nagyvárosok esetén az ózon mennyisége márciustól egészen nyár végéig folyamatosan növekszik, addig keleten június és augusztus között csökken a koncentráció. Ilyenkor a monszun nyomán betörő hidegebb csendes-óceáni friss levegő segít az alacsony légrétegeknek az ózontól való megtisztításában. A légszennyezettség rendszeres, folyamatos méréséhez azonban célszerű lenne hasonló detektort geostacionárius pályára küldeni, hiszen onnan a felszín egy adott területe állandóan megfigyelhető volna.
A nyári monszun jótékony hatása a három város közül Pekingben érvényesül a legkevésbé. (Kép: G. Dufour et al.)
Felbocsátása óta az IASI jelentős eredményeket ért el. Mérhetővé vált például az ammónia koncentrációja, s a nemrég Európát beborító, Izlandról származó vulkáni hamu nyomon követésében is nagy hasznát vették. A MetOp-A-hoz hasonló két következő európai meteorológiai mesterséges hold felbocsátása 2012-ben és 2016-ban várható. Mindkettő fel lesz szerelve hasonló detektorral.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Ammónia a légkörben
Újabb európai meteorológiai hold júniusban
Végre pályán a MetOp-A
Szolgálatba lépett a MetOp-A
A jövő európai meteorológiai holdjai
Színpompás naplemente az űrállomásról
Kapcsolódó linkek:
A troposzférikus ózon mérése a MetOp-A műholdról (CNES)
G. Dufour és munkatársai cikke (Atmospheric Chemistry and Physics)
Megosztás:
Ez az ózon nem az a sztratoszférikus – vagyis a légkör felső részében található – ózon, amit évtizedek óta vizsgálnak műholdakkal, s amivel kapcsolatban jól ismert fogalom az ózonlyuk. Itt a légkör legalsó, kb. 15 km-es magasságig húzódó rétegéről, a troposzféráról van szó. Az ózon ilyen magasságban nem fejt ki olyan jótékony hatást, mint a sztratoszférában. Míg a felsőlégköri ózon véd bennünket a Napból származó ultraibolya sugárzás káros hatásai ellen, addig a belélegzett ózon maga is egészségkárosító hatású.
