Az egyik első előzetes kép az ESA „vizes műholdjának” mérései alapján. A MIRAS 1,2 másodperces időközönként készít térképet a felszínről. A Skandináviát ábrázoló részlet is egy ilyen pillanatfelvétel. (Kép: ESA)
A fényességi hőmérséklet eloszlására vonatkozó adatokból megállapítható, hogy mennyi vizet tartalmaz a talaj felső rétege, illetve – a tengerek és óceánok esetén – mekkora a víz felszíni rétegének sótartalma. Minél nagyobb a mért fényességi hőmérséklet a szárazföldön, annál szárazabb ott a talaj. (Ezért a képeken a nagyobb víztömegek, például a tavak „hideg foltokként” tűnnek fel.)
Egy példa a kalibráció fontosságára. Fent a nyers adatokból alkotott, lent a javított kép látható, Ausztrália egy részéről. Jól kivehető, hogy csökkent a zajszint, eltűntek a szisztematikus hibák, és például a kontinens partvonalai is élesebben kirajzolódnak. Épp Ausztráliában is folynak azok a helyszíni és repülőgépes mérések, amelyekkel a műholdas adatokat ellenőrzik. (Képek: ESA)
A műhold kezdeti kalibrációs folyamata előre láthatólag április végéig fog tartani, bár utána, az űreszköz teljes élettartama alatt is folyamatosan figyelemmel kísérik majd az adatminőséget.
Frey Sándor
Kapcsolódó cikkek:
Készül az ESA új földmegfigyelő műholdja
Kettős európai start
Kapcsolódó linkek:
Az első képek az ESA „vizes” műholdjától (ESA)
Megosztás:
