A Jangce folyón épülő, 2009-re teljesen elkészülő duzzasztómű építésének fázisait Landsat felvételeken követhetjük. Más műholdas mérésekből az is kiderül, hogy a tározó feltöltése hogyan befolyásolja a környék klímáját.
Egyesek a világ nyolcadik csodájának mondják, mások szerint ez a mű Kína második Nagy Fala. Mindenesetre tény, hogy a Jangce folyón épülő Három Szurdok duzzasztógát az egyike azon emberi építményeknek, amelyek a Föld körüli pályáról akár szabad szemmel is láthatók. Ez lesz a világ legnagyobb teljesítményű vízierőműve, befejezése 2009-re várható.
Az amerikai Landsat műholdak sorozata 1972 óta kering a Föld körül. Így a gátépítés 1994-es indulása óta Landsat felvételek sorát készítették. Ezeken jól követhetők az építés fázisai.
Az elsőként bemutatott, 1987-es képen (Landsat-5) még a környék természetes állapota látszik.
2000-ben már mindkét parton folyt az építkezés (a képen jobbra, középen). A hordalékkal színezett folyóvíz egy keskeny csatornán a déli part közelében folyt át (Landsat-7, 2000. június 15.).
A harmadik kép (Landsat-7, 2004. május 9.) tanúsága szerint a völgyzárógát emelése előrehaladott állapotban van. A tározó feltöltődése is megkezdődött, amint az az oldalsó völgyek elöntéséből is látszik.
Az utolsó, 2006. november 7-én felvett kép (Landsat-7) készítése idején a gát fő fala – egy vékony, 2,3 km hosszú fehér csík a kép jobb oldalán – már készen áll. A gát előtt, a duzzasztott oldalon a vízszint emelkedése is jól kivehető.
A Kínát átszelő Jangce a Föld harmadik legnagyobb folyója, Sanghaj mellett torkollik a tengerbe. Nevezetes az átlagosan tízévente bekövetkező hatalmas, pusztító áradásairól. A kínai hatóságok becslése szerint csak a 20. században 300 ezer ember halt meg a folyam áradásainak következtében. A duzzasztógát építésének az egyik fő célja tehát az árvízvédelem, a vízszint ellenőrzés alatt tartása. Mikorra a 26 turbina mind üzembe áll 2009-ben, az erőmű teljesítménye 18 ezer megawattos lesz. A legfeljebb 175 méter magas vízszintre méretezett tározóban 10 ezer tonnás teherszállító hajók közlekedhetnek majd az ország belső vidékei felé.
Ilyen mértékű emberi beavatkozás a természetbe az előnyök mellett pesze hátrányokat is ígér. A teljesen feltöltött víztározó által elfoglalt közel 400 km2-es területen ma egymillió ember él, akiket ki kell telepíteni. Régészeti és kulturális értékek tűnnek el a víz alatt. A környezeti hatások közül a legnagyobb félelmek egy esetleges földrengéshez kapcsolódnak, amely megrongálhatja a duzzasztógátat.
A közelmúltban amerikai kutatók a NASA TRMM (Tropical Rainfall Measuring Mission) műholdjának mérései alapján kimutatták, hogy a Három Szurdok duzzasztómű építése máris megváltoztatta a környék időjárási viszonyait: a közeli hegyekben megnövekedett a lehulló csapadék mennyisége. Ugyanakkor a gát közvetlen környezetében kevesebb lett a csapadék, miután 2003 júniusában hirtelen megemelték a tározóban levő víz szintjét. A Terra és Aqua műholdak adatai pedig arra utalnak, hogy a felszíni hőmérséklet is megváltozott a környéken, ahol megnőtt a csapadékmennyiség. Nappal az esők és a napsugárzást hatékonyan árnyékoló felhőzet hatására átlagosan 0,67°C lehűlés mérhető. A tanulmány szerzői azt jósolják, hogy a tározó további feltöltésével ezek a hatások is erősödni fognak. A kutatók meglepetésére a helyi klímát módosító hatások az előzetesen várt kb. 15 km2 helyett több mint tízszer akkora kiterjedésű környezetében is kimutathatók.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Jangce folyó torkolata „színesben”
A Három Szurdok duzzasztómű építése és hatásai (NASA)
Nagyfelbontású Landsat űrfelvételek a duzzasztóműről (NASA)
Megkezdte a földi légkör világító felhőinek megfigyelését az április végén felbocsátott amerikai AIM műhold.
