1966-ban kötött megállapodást a francia űrügynökség a szovjetekkel.
Az évforduló alkalmából októberben egy konferenciát rendeztek Moszkvában, ahol mintegy 300 részvevő jelent meg. A történelmi visszaemlékezések mellett alkalom nyílt a jelenlegi és jövőbeli együttműködés – elsősorban az emberes űrrepülés, a hordozórakéták fejlesztése – megtárgyalására is. Az együttműködés legjelentősebb területe mostanság a Szojuz rakéták indítóállásának építése Francia Guyanában.
(Kép: CNES/C. Kahriman)
A közös űrtörténelem mérföldkövei közül érdemes megemlíteni az első szovjet-francia űrrepülést (1982. június 24., Jean-Loup Chrétien, Vlagyimir Dzsanibekov, Alekszandr Ivancsenkov). 1982 és 2001 között 8 repülés során összesen 5 francia űrhajós utazhatott Szojuz űrhajókon, orosz űrhajósokkal együtt a Szaljut-7-re, a Mir űrállomásra és az ISS-re.
Orosz Matrjoska-babák a franciákkal közös űrrepülések emblémáival díszítve (Kép: CNES)
Az együttműködés kiterjedt a Naprendszer kutatására és a Föld megfigyelésére is. Például a Lunohod-1 holdjáró 1970-ben francia lézertükrökkel volt felszerelve, 1985-ben a Vénuszt és a Halley-üstököst vizsgáló Vega francia műszert is vitt magával. (CNES Magazine, 2006. október; www.cnes.fr)
Az államközi egyezményt Charles de Gaulle francia köztársasági elnök moszkvai látogatása alkalmával, 1966. június 30-án írták alá a két ország külügyminiszterei. A megállapodásnak annak idején legalább akkora politikai, mint űrkutatási jelentősége volt. Franciaország volt az első nyugati állam, amely „kéz a kézben” haladt a szovjetekkel az űrprogramban. Az elmúlt 40 év végül bebizonyította, hogy az akkori elgondolás hasznos volt, s máig meghatározza a közös kutatási-fejlesztési területeket.
Románia űrkutatásának bemutatását a Román Űrügynökség történetével folytatjuk.
