Az európai űrtevékenység (13. rész): AZ ELSŐ MAGYAR LÉPÉSEK

Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Sorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az ŰRVILÁG Olvasói. Most az első hazai lépéseket és eredményeket mutatjuk be.

A magyar űrkutatást 1946. február 6-tól számítjuk, amikor Bay Zoltán és kutatócsoportja a világon elsőként (gyakorlatilag egy időpontban az amerikaiakkal) hajtottak végre sikeres Hold-radar kísérletet, azaz érzékelték a Holdra küldött, majd onnan visszaverődő radarhangot. A kísérletek anyagi fedezetét a Standard Villamossági Rt., a helyszínt az Egyesült Izzó biztosította. A gazdasági körülmények nem tették lehetővé a program folytatását.
1956-ban létrejött a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (a mai TIT) Asztronautikai Bizottsága, ami 1959-ben a TIT-ből kivált, s a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Központi Asztronautikai Szakosztálya lett. (Jelenleg önálló egyesületként működik Magyar Asztronautikai Társaság néven.)
1958-ban a SZUTA (Szovjetunió Tudományos Akadémiája) és az MTA CSKI (Csillagászati Kutatóintézet) együttműködéseként Magyarországon szovjet távcsövekkel megkezdődhetett a műholdátvonulások vizuális megfigyelése. Rádiós műholdmegfigyeléseket is folytattak a Posta Kísérleti Intézetben. 1961-től a szocialista országok együttműködéseként a műholdmegfigyelések magyarországi koordinálását az MTA Csillagászati Bizottságának Mesterséges Égitestek Albizottsága (létrejöttekor neve Szputnyikmegfigyelési Bizottság) végezte. Ez volt az első, űrkutatási feladatokat felügyelő végző akadémiai szervezet.
1966-ban alakult meg a Műegyetemen a BME Űrkutató Csoportja, ami először műholdmegfigyeléssel, majd rakétafejlesztéssel és űreszközök elektronikájának, mechanikai szerkezeteinek fejlesztésével foglalkozott. A csoport elődje az 1961 októberében alakult KISZ Rakétatechnikai Tudományos Diákkör volt. Magyarország a ’60-as években több nemzetközi tudományos szervezethez csatlakozott (COSPAR, IAF).
Az 1967-ben létrejött IK Egyezmény Magyarországtól strukturális változásokat követelt. A magyar űrkutatás koordinálása közvetlenül a kormány hatáskörébe került, létrejött az Űrkutatási Kormánybizottság. 1978-ban feladatait az MTA Interkozmosz Tanácsa vette át.

Magyarország űrkutatását a rendszerváltásig a Magyar Tudományos Akadémia koordinálta. 1992 januárjában az Interkozmosz Tanács feladatait három szervezet vette át, a Magyar Űrkutatási Tanács, ami a stratégiai kérdésekben dönt; az Űrkutatási Tudományos Tanács, ami a tudományos hátteret biztosítja; valamint a Magyar Űrkutatási Iroda, ami koordinálja az intézményeket, fejleszti a nemzetközi kapcsolatokat. Hamarosan pedig talán hazánk is az ESA tagja lesz…

Folytatjuk...

Kapcsolódó cikkek:
Az európai űrtevékenység (8. rész): SZÉP TERVNEK ÍGÉRKEZETT…
Az európai űrtevékenység (9. rész): AZ ELDO IS MAJDNEM RÁMENT…
Az európai űrtevékenység (10. rész): A MŰHOLDAK SZÁRNYALNAK…
Az európai űrtevékenység (11. rész): KELETEN A HELYZET VÁLTOZÓBAN…
Az európai űrtevékenység (12. rész): AZ ELSŐ KELETI EREDMÉNYEK