Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói.
Az Asterix indítása után másfél héttel pályára állított FR-1 francia műholdat már amerikai rakétával indították az Egyesült Államokból. A Diamant francia rakéta fejlesztését azonban tovább folytatták.
1967-ben az hammaguiri kísérleti telepnek helyet adó francia gyarmat Algéria néven kikiáltja függetlenségét, ami komolyan veszélyezteti a további programot. Több hely közül végül Kourou városát, - ami a szintén egy francia gyarmaton, Francia Guayanaban található - választják ki az új rakétabázis céljaira. Innen indították 1970-től a továbbfejlesztett, az addigi 60 kg-nál egy mázsával több hasznos terhet pályára állítani képes Diamant-B hordozórakétát. 1974-re pedig elkészült a már 200 kg-ot szállítani képes Diamant-BP4-es hordozórakéta. Kourou városka nevét pedig lassan megismerte a világ...
Kapcsolódó cikkek:
Az európai űrtevékenység (1. rész): A HÁBORÚ ROMJAIN
Az európai űrtevékenység (2. rész): HECTOR A VILÁGŰRBEN
Az európai űrtevékenység (3. rész): IRÁNY AZ ORBITÁLIS PÁLYA!
Kapcsolódó linkek:
Európai Űrügynökség
Hazánk várhatóan 2004-ben az Európai Unió tagja lesz, s a tárgyalások jelenlegi állása szerint néhány éven belül az Európai Űrügynökséghez (ESA) is csatlakozhatunk. Cikksorozatunkban az európai űrkutatás történetével ismerkedhetnek meg az Űrvilág Olvasói. Ebben a részben az első olyan műholddal ismerkedhetnek meg, melyet európai rakéta indított.
