Az ESA egy köbméteres földmegfigyelő miniműholdja közel hét év elteltével profilt vált, nem folytatja a földi növénytakaró globális felmérését.
Az Európai Űrügynökség (ESA) kísérleti Proba (Project for On-Board Autonomy) műholdsorozatának V jelű tagja még 2013 májusában állt pályára egy Vega hordozórakétával. Nevében a V nem a római 5-ös szám, hanem a vegetációra utal, hiszen az űreszköznek a növénytakaró napi rendszerességű globális megfigyelését szánták feladatul. A 820 km magasan húzódó poláris napszinkron pályájáról ezt eddig hűségesen végre is hajtotta, de most újfajta küldetés vár rá.
Mivel az európai Copernicus program Sentinel-3 műholdpárosával szolgálatszerűen követik a vegetáció változását (is), a Proba-V fontos eredeti feladata természetesen nem marad ellátatlanul. Így a Proba-V-vel kísérleti megfigyelésekbe kezdenek, Európa és Afrika megfigyelésére koncentrálva, és együttműködve hamarosan felbocstandó új műholdakkal.
A Proba-V műhold a Föld körül. (Kép: ESA / P. Carril)
A Proba-V kamerái 2250 km széles sávokban tudják leképezni az alattuk levő felszínt. Ezzel a műhpld lényegében minden nap meg tudta figyelni a Föld növényzettel borított szárazföldjeinek túlnyomó részét. A felhőborítást is figyelembe véve a Proba-V megfigyelési adataiból 10 napos időszakonként tudtak átfogó képet kapni a vegetáció fejlődéséről, a környezet állapotáról. Összességében több mint 1 petabájtban mérhető az az adatmennyiség, amit a műhold eddigi működése során szolgáltatott.
A három különböző kamera képeinek kombinálásával 100–300 m-es felszíni felbontást tudtak elérni a látható és közeli infravörös hullámsávokban, ami nagy előrelépés volt a korábbi növényzetfigyelő műholdak képességeivel összevetve. A Proba-V pályafutásának kezdetén a régebbi nagyméretű SPOT-4 és SPOT-5 műholdak feladatát kellett átvegye, amíg pályára nem kerülnek a Sentinel-3 holdak. Eredetileg kétéves működésre tervezték, de a berendezések még most, közel hét év után is kitűnő állapotban vannak. Most tehát, amikor júniusban befejezi eredeti feladatát, készen fog állni az újra.
A Proba-V képe a Nílus deltavidékéről, 2014. március 24-én. (Kép: ESA / VITO)
Az eredetileg 820 km-es pályamagasság lassan, de biztosan csökken. A kis műhold ugyanakkor nem rendelkezik megfelelő fedélzeti hajtóművekkel ahhoz, hogy ezt a süllyedést korrigálja. Ezzel fokozatosan elveszíti az eredeti szinkront a nappal és az éjszaka váltakozásával, ami azt jelenti, hogy helyi időben egyre korábbi reggeli időpontokban tudja elkészíteni a felvételeit. Sőt az egyik kamerája lényegében hamarosan már a Föld éjszakai féltekéjére irányul – már csak ezért is át kellett tervezni a feladatait. Az ESA új ötlete, hogy Európát és Afrikát, azon belül is elsősorban a Szaharától délre fekvő Száhel övezetet (más néven éhségövet) tanulmányozzák, annak érdekében, hogy kidolgozgassanak egy eljárást, amellyel korán előre lehetne jelezni az aszályos időszakok bekövetkeztét.
Az új küldetés azt is jelenti, hogy a Proba-V adataival eddig dolgozó több mint 1800 kutatócsoport nem marad feladat nélkül, még ha változnak is a hangsúlyok, és az operatív működtetés helyett inkább tudományos, kísérleti jellegű lesz a feladat. A Proba-V emellett többet fogja a Holdat figyelni. Ez első hallásra furcsának tűnik, de csak azért, mert nem széles körben ismert, hogy kalibrációs célból számos földmegfigyelő űreszköz kameráival rendszeresen célba veszik az időben állandó felszínű égi kísérőnket is. A Proba-V eddig havi rendszerességgel készített felvételeket a Holdról, most sűrűbben és változó rendszerességgel teszi majd, hogy kísérletezzenek például a megfigyelések látószögével, a holdfázisokkal – mindezt a jövő földmegfigyelő műholdjainak érdekében teszik.
A Hold látványa a gyorsan mozgó Proba-V kamerájával. (Kép: ESA / Belspo / VITO)
A tervek szerint 2021-ben indulhat egy másik, még kisebb műhold – egy 12 egységes CubeSat –, rajta csupán egy olyan vegetációfigyelő kamerával, mint amilyenek a Proba-V fedélzetén működnek. Az új küldetés az ESA általános technológiafejlesztési programja (General Support Technology Programme, GSTP) keretében készül, az Aerospace Lab nevű belga startup cégnél. Ugyanazokat a területeket figyeli majd, mint a Proba-V, csak eltérő látóirányból, lehetővé téve a két űreszköz adatainak kombinálását. Sőt egy másik társműhold is érkezhet később, amelyre vagy egy hiperspektális kamerát, vagy egy termikus infravörös tartományban érzékeny detektort helyeznének el.
A Proba-V pályája mindenesetre úgy alakul, hogy 2021 októberében már teljes sötétségbe borul. Akkor vagy végleg le kell álltsák, vagy hosszú időre hibernálják, és kivárják, amíg újra a Föld napsötötte féltekéje fölött repülhet. Ez utóbbi sem volna példa nálkül való. Elődje, a 2001-ben indított, egy hiperspektrális kamerával felszerelt Proba-1 is így járt. A sötétségben töltött időszakot túlélve ma is működik.
Az ESA Proba technológiai kísérleti műholdsorozatának következő darabja, a Proba-3 valójában egy páros lesz, a precíz kötelékrepülés módjának begyakorlására, miközben a Nap koronáját vizsgálja. A remények szerint 2022-ben állhat pályára. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
V, mint Vega, vegetáció és Vietnam
A Proba-V már „lát”
A Proba-V munkában
Hiperspektrális távérzékelés miniben?
Életmentő űrtechnika
Európai műhold figyelte a repülőket
Amatőr földmegfigyelők
Háttal a Földnek
Proba-1: új rekord
Mesterséges napfogyatkozás
A Proba-V jövőjéről (ESA)
A fiatalok megnyeréséhez szükséges műholdkonstrukció lehet a ThinSat.
