A CubeSatokat egyre több célra használják. Amerikai mérnökök egy merész ötlettől vezérelve két CubeSatból távcsövet építenek. Első lépésként kipróbálják, életképes-e az ötlet.
A CANYVAL–X projekt két műholdja, amelyek a Tom és a Jerry nevet kapták, a NASA, a dél-koreai Yonsei Egyetem, valamint a Koreai Repülési és Űrkutatási Intézet (KARI, Korea Aerospace Research Institute) együttműködésében készül. Stílszerűen Jerry egy mindössze 1 egységes (1U) CubeSat, míg a kamerát tartalmazó Tom két egységes (2U) CubeSat lesz. A két műholdat Tajvan Formosat–5 műholdjával és számos további CubeSattal együtt májusban a kaliforniai Vandenberg Légitámaszpontról a SpaceX Falcon–9 rakétájával szándékoznak pályára állítani.
Fantáziarajz a Föld körül keringő, két CubeSatból álló rendszer működéséről. (Kép: NASA / Brittany Klein)
Az eredetileg „virtuális távcső demonstrációs küldetésnek” (VTDM, Virtual Telescope Demonstration Mission) nevezett vállalkozást három hónaposra tervezik. A küldetés később kapta a közreműködő szervezetek és a feladat nevéből alkotott CANYVAL–X nevet (CubeSat Astronomy by NASA and Yonsei using Virtual Telescope Alignment eXperiment). A lényeg, hogy a két CubeSattal csillagászati megfigyelést, pontosabban a Nap vizsgálatát végzik, oly módon, hogy a két műholdból koronográfot hoznak létre. Ehhez a két, napszinkron pályára állított műholdnak úgy kell egymástól mintegy 10 méter távolságban repülnie, hogy eközben mindvégig a Nap felé nézzenek, mialatt a Tomra szerelt korong eltakarja Jerry elől a napkorongot, lehetővé téve a napkorona és az ott lejátszódó jelenségek megfigyelését. A kötelékrepülés végrehajtásához millinewtonos tolóerejű mikrohajtóművet használnak. Ez, akárcsak a Nap irányát folyamatosan követő szenzor Tom fedélzetén kap helyet.
A NASA Goddard Űrközpont mérnökei, akik a CANYVAL–X küldetésben alkalmazandó mikrohajtóművet kifejlesztették. (Kép: NASA / D. McCallum)
Valójában a CANYVAL–X küldetést technológiai előkísérletnek szánják a későbbi, hasonló küldetésekhez. Egyelőre azt akarják kipróbálni, milyen pontosan tudják a vizsgálni kívánt forrás irányban tartani Föld körüli keringésük közben a két műholdat. Az így szerzett tapasztalatokat felhasználva készítenék el a következő, már tényleges tudományos vizsgálatokra alkalmaz küldetést.
A NASA Wallops Űrközpontjában a CANYVAL–X küldetéshez kifejlesztett napszenzor. (Kép: NASA)
Bár már a SOHO napmegfigyelő szonda is használt beépített koronográfot, és a tervezett következő generációs űrtávcsövek, a James Webb-űrteleszkóp (JWST) és a WFIRST egyaránt tartalmaznak ilyen műszert, a szabadon repülő változatnak előnyösebb tulajdonságai lennének. Utóbbi esetben akár többször tíz méter is lehet a „bázisvonal”, vagyis a fényt felfogó kamera és a fölösleges fényt kitakaró objektum távolsága, ami csökkenti az utóbbi mellett fellépő diffrakciós fényveszteséget. Ez teszi lehetővé az ívmásodpercnél jobb felbontást, vagyis a detektorral a közvetlenül a napkorong vagy a távoli csillag közelében látszó objektumok, jelenségek is megfigyelhetők. A fókusztávolság és ennek megfelelően a két űreszköz távolságának változtatása még rugalmasabb és sokoldalúbb felhasználást biztosít.
Fantáziarajz a kötelékben repülő Tom és Jerry CubeSatokról. (Kép: Yonsei Egyetem)
Az űreszközökkel létrehozott mesterséges napfogyatkozás ötlete már régen felmerült. 1975-ben a Szojuz–Apollo repülés során úgy manővereztek a két űrhajóval, hogy a Szojuz űrhajósai megfigyelhessék, amint az Apollo eltakarja előlük a Napot, a készített felvételek minősége azonban meglehetősen gyenge volt. Újabban a Svéd Űrkutatási Szövetség végzett próbálkozásokat 2010-ben a PRISMA műholddal. Az Európai Űrügynökség (ESA) a 2018-ban indítandó Proba–3 műholddal tervez hasonló kísérletet. Ilyen terveket dédelgetnek a Coloradói Egyetem szakemberei is, akik a New Worlds Observer küldetéssel exobolygókra szeretnének vadászni.
A kétegységes (2U) Tom... (Kép: CANYVAL–X együttműködés)
...és a fele akkora Jerry szerkezeti vázlata. (Kép: CANYVAL–X együttműködés) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Két cseh CubeSat készül
Kockák az űrben – merre és hogyan tovább?
Légkörkutató CubeSatok
CubeSat indítások – ingyen
Manőverező nanoműholdak a láthatáron
A HST „unokája”
Két CubeSatból egy távcső (Sky and Telescope)
A virtuális távcsőről (VTDM) szóló tanulmány
Virtuális távcső CubeSatokból (NASA)
A CANYVAL–X küldetés (eoPortal)
Yonsei Egyetem (Dél-Korea)
Yonsei Egyetem Asztrodinamikai Laboratórium
New Worlds Observer (Coloradói Egyetem)
Csehország idén két CubeSatot is pályára szándékozik állítani. Bemutatjuk a VZLÚSat–1 és a Lucky–7 projekteket – a történetekben a figyelmes olvasó sok magyar „áthallásra” bukkanhat.
