A NanoSail-D a Föld körüli pályán. (Fantáziakép: NASA)
A célszerűen kis tömegű űreszközökre szerelt napvitorlások nem képesek nagy tolóerőt kifejteni, de hosszú távon messzire juttathatják „gazdájukat”. A közelmúltban többször szerepelt az űrhírekben a japán IKAROS szonda, amely a Vénusz irányába tart.
A NanoSail-D napvitorlája egy alig 10 négyzetméteres, vékony polimerfólia, amely egy mindössze akkora műholdtestből nyílik ki, mint egy vekni cipó. Többek közt a Nap fénynyomása hatására lassan veszít majd a pályamagasságából, hogy aztán a sűrű légkörbe lépve lefékeződjön és megsemmisüljön. Az amerikai űrhivatal és a hadsereg olyan olcsó technológiák iránt érdeklődik, melyekkel megoldható lenne a már hasznavehetetlen műholdak gyors eltávolítása az egyre zsúfoltabb alacsony pályákról. (A követőhálózatok jelenleg mintegy 16 ezer olyan 10 cm-esnél nagyobb objektumot tartanak nyilván, amelyek veszélyt jelenthetnek az értékes aktív űreszközökre.)
A CubeSat szabvány szerint készülő olcsó kutatóműhold segítségével kipróbálhatják, hogy a módszer alkalmazható lenne-e nagyobb űreszközök esetén. Ezek egy összecsukott napvitorlát vihetnének magukkal, amelyet hasznos élettartamuk befejeztével – mintegy ejtőernyő módjára – kinyithatnának. A NanoSail-D a felsőlégkör kiterjedésétől függően várhatóan 70-120 napig marad pályán. (A hold mindössze 650 km magasba jut, ahol elsősorban nem a Nap fénynyomása, hanem a ritka felsőlégkör ellenállása fogja fékezni.)
A kis műhold más űreszközökkel együtt előre láthatólag pénteken indul Alaszkából, egy Minotaur-4 rakétával. Az alig 4 kg-os NanoSail-D kezdetben egy nagyobb hold, a FASTSAT (Fast, Affordable Science and Technology Satellite, magyarul gyors, olcsó tudományos és technológiai műhold) belsejében utazik. Innen egy rugós szerkezet segítségével önállósul, a pályára állás után 7-9 nappal. A méretekre utaló szakkifejezésekkel: egy mikroműholdból egy nanoműholdat indítanak majd. A FASTSAT még kilenc hónapig működik, öt másik kísérletet végezve. Figyeli majd az űridőjárást, kipróbál újfajta fedélzeti érzékelőket.
A NASA 140 kg-os FASTSAT holdja előkészítés közben. (Kép: U.S. Air Force / Lou Hernandez)
Az emberi hajszálnál sokkal vékonyabb, mindössze 3 mikrométer vastag fóliát kibontó NanoSail-D-ből ez a második példány. Az első 2008-ban megsemmisült a SpaceX cég Falcon-1 rakétájának egyik félresikerült indítása során.
Frey Sándor
