Kínában sikerrel próbálták ki a Smart Dragon-1 rakétát, amelyet kis műholdak alacsony pályára állításához fejlesztettek ki.
Kevesebb mint 10 hónap leforgása alatt a negyedik különböző, szilárd hajtóanyaggal működő, gyorsan bevethető, viszonylag kis tolóerejű hordozórakéta tesztrepülésére került sor Kínában. Most második alkalommal ismét sikerről számolhatunk be: a Smart Dragon-1 (SD-1) nevű rakéta (kínai nevén Csielung-1, avagy Jielong-1) augusztus 17-én, magyar idő szerint 6:11-kor emelkedett a magasba egy mobil indítóállásról, az északnyugat-kínai Csiucsüan (Jiuquan) bázis területéről.
A Smart Dragon-1 rakéta első repülésének előkészítése a szerelőcsarnokban, a kínai közösségi médiából származó fényképen.
A rakétafejlesztő ezúttal egy állami tulajdonú cég, a China Academy of Launch Vehicle Technology (CALT). A kínálatukban már meglevő, 2015 szeptemberi bemutatkozása óta már többször sikeresen repült Hosszú Menetelés-11 rakéta kiegészítésére szánják az új hordozóeszközt. Magukat az indításokat a CALT leányvállalata, a China Long March Rocket Corporation szervezi. A projekt, amely most a sikeres tesztrepülésben csúcsosodott ki, hivatalosan 2018 februárjában, vagyis csupán másfél évvel ezelőtt indult.
A Smart Dragon-1 rakéta nagy előnye, hogy a szilárd üzemanyagnak köszönhetően viszonylag könnyen kezelhető, hosszú ideig raktáron tartható, majd szükség esetén rövid idő alatt indításra alkalmassá tehető. A CALT szerint a megrendeléstől számítva a startig mindössze 6 hónapra van szükség, és az indítóhelyen 24 órán belül elő tudják készíteni a műhold indítását, az összes ellenőrzést is beleértve.
Szokatlan módon a hasznos teher nem a rakéta csúcsán, hanem a négyfokozatú hordozóeszköz harmadik és negyedik fokozata között kapott helyet. A harmadik fokozat kiürülése és leválása után így a további repüléshez 180 fokos fordulatot tesznek repülés közben. A rakéta teljes hossza 19,5 méter, a hengeres test átmérője 1,2 méter. Indításakor a teljes tömege valamivel több mint 23 tonna. A Smart Dragon-1 200 kg hasznos terhet képes 500 km magasan húzódó poláris napszinkron pályára juttatni, vagy 150 kg tömeget 700 km magas pályára. Kétfajta műholdvédő borítással készítik, az egyik 1,1 m átmérőjű és 1,5 m hosszú, a nagyobbik átmérője 1,4 m, hossza pedig 2 m.
A tesztrepülés alatt sem utazott üresen az új típusú rakéta, három kis kínai műholdat vitt magával. A Csienseng-1-01 (Qiansheng-1-01) egy 65 kg-os, kettős célú űreszköz: egyrészt 2 m-es felbontású képek készítésére alkalmas földmegfigyelő hold, másrészt 20 kbps adatátviteli sebességű kommunikációs berendezés is helyet kapott a fedélzetén. Egy későbbi nagyobb konstelláció első tagjáról van szó. A Tiencsi-2 (Tianqi-2) egy alacsony pályás kommunikációs műholdrendszer egyik előfutára, 2018 októberében és indén júniusban már indítottak egy-egy hasonló példányt. Végül a 10 kg-os Hszingsitaj-5 (Xingshidai-5) ugyancsak földmegfigyelési céllal épült.
A CALT tájékoztatása szerint a Smart Dragon-1 rakétával már most hat szerződésben lekötött indítást terveznek. A következő alkalom még az idei év vége előtt eljöhet. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Hyperbola első repülése
OneSpace: egy kínai magánrakéta sikertelen bemutatkozása
Kínai magánrakéta kudarca
Magán űripar Kínában
Hosszú Menetelés-11
Start a Sárga-tengerről
A Smart Dragon-1 rakéta bemutatkozó startja (nasaspaceflight.com)
2019. július 25-én a kínai iSpace magánvállalkozás első alkalommal próbálta meg elindítani saját fejlesztésű Hyperbola-1 hordozórakétáját.
