Sikeresnek tűnik az új, Hosszú Menetelés-5 (LM-5, CZ-5) nehéz asztronautikai hordozórakéta mai, első repülése. A start megnyithatja az utat a 20-as évek modul-űrállomásához!
Az új rakétát Kína elsősorban a 2018-tól 2022-ig fokozatosan összeálló, új, moduláris űrállomás fő darabjainak pályára állítására szánja. Ehhez a folyékony hidrogén üzemanyagot és folyékony oxigént (mint oxidáló anyagot) használó, ún. kriogén hajtóanyagú hajtóművekkel is üzemelő eszköz, konfigurációtól függően 10, 20, vagy 25 tonnát lesz képes alacsony Föld körüli pályára juttatni. Emellett ezt a rakétát fogják használni – a legkorábban 2020-tól induló – kínai Mars-szondák startjánál is!
A rakéta metszeti ábrája.
A CZ-5 fent említett három konfigurációja 58, 60 vagy 62 m magas lesz. A központi egység átmérője minden esetben 5 m, melyre vagy 4 darab 2,25 m átmérőjű, vagy 2 db 2,25 és 2 db 3,35 méter átmérőjű, vagy 4 darab 3,35 m átmérőjű gyorsítófokozatot függesztenek körbe. Végül is a három bemutatott konfiguráció induló tömege 490, 630, vagy 810 tonna lesz! A pályára állítható tömeg alapján az új kínai rakéta a már szolgálatban álló amerikai Delta-4 Heavy-nél jóval gyengébb, viszont jóval erősebb az európai Ariane-5-nél, s nagyjából a (még fejlesztés alatt lévő) orosz Angarával említhető egy lapon.
A mostani – alap konfigurációjú, 58 méter magas – rakétát még október 28-án vitték ki az indítóállásba. A rakéta központi egysége tartalmazza a már említett kriogén hajtóműveket, méghozzá kettő YF-77-est. Ez a Kínában valaha épített legerősebb hidrogén üzemanyagú rakétahajtómű. A mostani repülés volt az első, ahol ezt a hajtóművet használták.
A központi első fokozat oldalára szerelt négy darab booster mindegyike 2-2 darab YF-100-as hajtóművel rendelkezik. (Az YF-100 az orosz RD-120 javított változata, mely kerozinnal és folyékony oxigénnel működik.) Ezeket korábban már kipróbálták, hisz mind a CZ-6 (LM-6), mind pedig a CZ-7 (LM-7) első repülésein ezek üzemeltek – teljes sikerrel.
Egy booster leválasztásának földi demonstrációja.
A nehézrakéta második fokozatában két YF-75D jelű, újraindítható kriogén hajtómű dübörög. Az orrkúp ezúttal a Sicsien-17 (Shijian-17) jelű műszaki-kísérleti holdat rejtette, melyen elektromos hajtóművel fognak kísérleteket végezni a Föld körüli pályán.
Amennyiben a mostani startot az ázsiai szakemberek teljesen sikeresnek minősítik, akkor ilyen eszköz indíthatja 2017-ben azt a Holdhoz szánt kínai űrszondát, melynek ott sima leszállást kell végrehajtania, majd a felszínen mintát gyűjtenie és azt visszahoznia a Földre.
A rakéta orrburkolata a gyárcsarnokban. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (3. rész)
Sikeres rakétateszt Kínában
Jönnek a „túlméretes” kínai űreszközök
Bemutatkozott Kína új rakétája
Új kínai rakéta, húsz műholddal
Félidőben a rekordhosszúságú kínai űrrepülés
A Hosszú Menetelés-5 rakéta első repülése (nasapaceflight.com)
A Hosszú Menetelés-7 első indításával egyúttal a Hajnan szigetén épült új déli űrközpontot is felavatták.
