A rejtélyes rövidítés egy nem kevésbé rejtélyes kínai kísérleti távközlési műholdat takar.
A geostacionárius pályára szánt kínai TJSW (Tongxin Jishu Shiyan Weixing) kommunikációs tesztműhold-sorozat negyedik tagja egy Hosszú Menetelés-3B rakétával állt pályára Hszicsangból (Xichang), október 17-én, magyar idő szerint 17:21-kor. Ahogy a korábbi alkalmakkor, úgy most sem hoztak nyilvánosságra semmit a műhold műszaki paramétereivel kapcsolatban. Amikor 2015 szeptemberében az első TJSW pályára került, akkor annyit közöltek róla az illetékesek, hogy Ka-sávú (27 és 40 GHz közötti frekvenciát használó) szélessávú adatátviteli kísérletek céljára épült az űreszköz. Olyan találgatások is szárnyra kaptak, hogy valójában infravörös tartományban működő fegyverzet-ellenőrző műholdról lehet szó, amivel ballisztikus rakéták indítását lehet észrevenni az űrből. Mások úgy vélték, hogy egy új X-sávú radarrendszer egyik eleméről lehetett szó. Működéséről utána sem lehetett sokat megtudni, csupán annyit, hogy a geostacionárius pályán kinyitották az eddigi legnagyobb méretű kínai antennát.
Azóta a sorozat még két darabját indították el, 2017 januárjában és 2018 decemberében, hasonló titkolózás közepette. Mindez egyrészt katonai célú felhasználásra utal, másrészt tág teret ad a találgatásoknak. Ahogy most, úgy az előző start idején is felmerült, hogy rádiós kémműholdakról lehet szó. A TJSW-4 indítása mindenesetre sikerrel járt.
Kapcsolódó cikkek:
TJSW-3: titkos kínai távközlési hold
Kísérleti távközlési hold indult Kínából
Két nap, két kínai műhold
Kapcsolódó linkek:
A TJSW-4 startja (nasaspaceflight.com)
A most sikeresen felbocsátott kínai földmegfigyelő műhold nevében az R betű arra utal, hogy a 2016-ban start közben elveszett űreszköz pótlására készítették.
