Kína és a Hold túlsó oldala

A Csang’e–4 hamarosan leszáll a Hold túlsó oldalára. Kína azonban sokkal nagyratörőbb terveket is dédelget: az egész Naprendszer meghódítását.

Korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk Kína legújabb holdszondájának küldetéséről, amely várhatóan január első napjaiban leszáll a Hold túlsó oldalára – először az űrkutatás történetében. A Csang'e–4-et december 7-én Hosszú Menetelés-3B rakétával a Hszicsang (Xichang) Űrközpontból indították, és várhatóan január legelején száll le a Déli-sarki Aitken-medencében lévő, 186 km átmérőjű Von Kármán-kráterben. A tervezett leszállóhely, a Von Kármán-kráter geológiai sajátosságairól a vuhani Geotudományi Egyetem Földtudományi Karának kutatói a közelmúltban a Journal of Geophysical Research folyóiratban jelentették meg tanulmányukat. A kínai holdprogram küszöbön álló, jelentős állomása alkalmából jelent meg a The Space Review portálon Namrata Goswami írása, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A szerző bevezetésként azon véleményének ad hangot, hogy a nyugati média szándékosan elhallgatja vagy a jelentőségénél kisebb súllyal mutatja be a kínai űrkutatás eredményeit. Portálunkat a legkevésbé sem érheti ez a vád, mégis érdemes a szerző gondolatmenetét követve áttekinteni Kína eredményeit és céljait.

A Csang’e–4 már úton van, hogy január első napjaiban leszálljon a Hold túlsó oldalán lévő Von Kármán-kráterben. (Fantáziakép: Chinese Academy of Sciences)

A szerző kiemeli, hogy korábbi programjaihoz hasonlóan Kína ezúttal is tartotta az évekkel korábban bejelentett határidőt. A mostani küldetés előkészítéseképpen már májusban pályára állították a Föld–Hold-rendszer L₂ Lagrange-pontja körül a Csang’e–4 reléállomásaként szolgáló Csüecsiao szondát. Ugyanakkor Kínában a Holddal kapcsolatos távolabbi tervek előkészítése is folyik. A pekingi Peijhang (Beihang) Egyetemen 2017-ben megépítették a Jüekung–1-et (Yuegong, holdi palota), egy szimulált holdbázist, amelyben nyolc egyetemi hallgató egy éven át élt a holdit szimuláló körülmények közt. Az úgynevezett „bioregeneratív életfenntartó rendszerben” az emberek, állatok, növények és mikroorganizmusok a holdbázist szimuláló rendszerben éltek együtt. Az oxigént, a vizet és az élelmet újrahasznosították, a diákok különféle zöldségeket termeltek. A kísérlet sikere nyomán várható, hogy a bioregeneratív rendszer kisebb változatát Kína a jövőben tényleges űrbeli körülmények közt, Hold- és Mars-szondáin is kipróbálja. 2016-ban Kína a Sicsien–10 (SJ–10) műhold fedélzetén sikeres biológiai kísérletet hajtott végre egérembriókkal, amit a szerző az emberes űrrepülések terén mérföldkőnek minősít.

Fantáziarajz a 2020-ban induló kínai Mars-szonda marsjárót is magával vivő leszállóegységéről. (Kép: Xinhua)

Az állami tulajdonú Repülő- és Űrtudományi és Technológiai Vállalat, valamint a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) 2020–2045-re szóló ütemterve fontos mérföldköveket jelöl meg az időszakra. 2020-ban Mars-szondát szándékoznak indítani, 2022-ben egy kisbolygó, 2029-ben a Jupiter lesz az újabb szondák célpontja. 2030-ra elkészül 100 tonna teherbírású nagyrakétájuk, 2034-ben egy többször felhasználható hordozóeszközt szándékoznak bemutatni, majd 2040-re elkészül nukleáris meghajtású űrrepülőgépük. A Kínai Kommunista Párt szigorú ellenőrzése alatt álló People’s Daily című lapban megjelent tudósításban a Kínai Hordozórakéta-technológiai Akadémia részéről megerősítették, hogy 2040-re Kína nagy teherbírású hordozórakétát szándékozik kifejleszteni, amellyel többek közt az (egyelőre még illegális – B.E.) űrbányászatba is be akarnak kapcsolódni. Kimondott céljuk továbbá, hogy a nukleáris hajtású űreszközeikkel „gyarmatosítsák a Naprendszert”.

Kínában az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az űrtevékenység iránti érdeklődés, amit nemcsak a gombamód szaporodó űripari magáncégek jeleznek, hanem például a megjelenő kínai sci-fi irodalmi művek száma. Az űrtevékenységet a Kommunista Párt is fontosnak tartja, amit az is jelez, hogy a párt 2017-ben tartott kongresszusán fontos szerephez jutottak az űrtudományok képviselői és az űrpolitikai vezetők, egyes korábbi űripari vezetők pedig a politikai életben jutottak fontos vezető tisztségekhez.

Namrata Goswami szerint már arra sem kell sokáig várni, hogy a kínai űrhajósok állandó jelenlétét biztosító bázis épüljön a Holdon, és ha ez (másokat megelőzve) így lesz, akkor Kína diktálhatja a játékszabályokat az űrtevékenységben.

Kína az ország középső-nyugati részén, a Góbi-sivatagban 400 millió jüan (több mint 15 milliárd forint) költségvetéssel tervezi létrehozni Mars-szimulációs központját. A létesítmény tudományos kutatási célok mellett oktatási, ismeretterjesztési központként is szolgál, de filmforgatásoknak is helyszíne lehet. Egyes források szerint Csinghaj, mások szerint Kanszu tartományban létesítik. Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy mindkettőben, hiszen területe nem kevesebb mint 95 ezer négyzetkilométer lesz. Vélhetően nagyobb, mint a világ többi hasonló létesítménye együttesen. (Kép: Xinhua / Zhang Qingzhe)

Kapcsolódó cikkek:
Úton a Hold felé a kínai szonda
Holdi adatátjátszó szonda
Sicsien-10: újra a Földön

Kapcsolódó linkek:
A Hold túlsó oldala és Kína űrstratégiája (The Space Review)
Kína különleges űrambíciói (The Diplomat)
Kína terve, hogy az ország 2045-re a világ vezető űrhatalmává váljék (China Daily)
Mars-bázis a Góbi-sivatagban (South China Morning Post)
Mars-szimulációs bázis épül (Xinhua)