Nemrég jelent meg egy cikkünk „A századik Csiucsüanból” címmel. Mi van a kínai starthely száz indítása mögött?
Ezzel a bevezetővel jelent meg január 19-én az Űrvilág A századik Csiucsüanból című cikke: „Mármint az űrindítások összesített száma – most egyszerre hat műholdat állított pályára egy Hosszú Menetelés-11 hordozórakéta. A Kína északi részén, Belső-Mongólia tartományban épült Csiucsüan (Jiuquan) űrbázis volt az első Kína területén. 1958 óta használják rakétaindításokhoz és 1970-ben innen startolt a legelső kínai műhold.”
A sok-sok éve készülő Sumispace regiszter – menet közbeni – próbájának tekintettem a csiucsüani indítások számának ellenőrzését. A várakozásommal ellentétben valóban 100 startot regisztrált a program. A látszólagos ellentmondást az első kínai műhold „elsősége” jelenti.
Az igaz, hogy az első, sikeres kínai műhold 1970. április 24-én indult el Föld körüli pályára, de néhány forrás már korábbra is tesz egy startot. A 100. indítás pedig csak úgy stimmel, ha ezt a korábbi indítást is beszámítjuk a sorba. (Egy-két forrás szuborbitális repülést tételez fel.) Én úgy tekintek erre a cikkre, pontosabban annak eredeti forrására, hogy kvázi beismert egy korábbi, sikertelen kínai startot, amely 1969. november 16-án történt.
A Hosszú Menetelés-1 (CZ-1) rakéta a Tung Fang Hung (Dong Fang Hong) elnevezésű műholddal rendben elindult a 2A starthelyről, de a 2. fokozat hibája miatt, 69 másodperces repülés után lezuhant. Zárójelben jegyzem meg, hogy a COSPAR az F691116Z jelzéssel vette (F = failure, sikertelen) lajstromba.
A rakéta 1969. március 18-án érkezett meg Csiucsüanba a végszerelésre, ellenőrzésre. Az idő már szorította Kínát, hogy mindenképpen előzzék meg a nagy ázsiai versenytársukat, Japánt az első mesterséges égitest saját rakétával történő felbocsátásában. A megtisztelő feladatot Zsen Hszin-min (Ren Xinmin) kapta egyenesen Teng Hsziao-pingtől, a Kínai Kommunista Párt főtitkárától. Az akkoriban Kínában dúló kulturális forradalom közepén nagy nehézségek merültek fel az élet minden területén. Az űrprogramban dolgozó mérnökök bizony részt vettek például a különböző tartományokban létesítendő öntözőberendezésekhez szükséges ároképítési munkákban. De a saját területük is tartogatott nehézségeket a számukra. Az első műholdakat a földi megfigyelők számára könnyen megfigyelhetővé, jól láthatóvá kellett tenniük egy kínai gyárban készített, különleges selyemből álló „szoknyával”. A gyár azonban a Vörös Gárda ellenőrzése alatt állt, de ők nem szerezhettek tudomást a készülő műholdakról. Ezért a mérnökök busszal bementek egy pekingi áruházba, hogy ott tanulmányozzák az importált összecsukható esernyőt, mint modellt a tervezett mechanizmushoz. A helyszíni tanulmányozásnak prózai oka volt: a mérnökök nem engedhették meg maguknak ilyen esernyők megvásárlását...
A kudarcba fulladt űrkísérlet évtizedekig titokban maradt, csak nyugati források, táblázatok közöltek feltételezéseket, egészen 2001-ig, amikor egy dokumentumfilm beszámolt róla. (Az Encyclopedia Astronautica nyomán) Kapcsolódó cikkek:
KÍNA ŰRPROGRAMJA (2. rész): A korai évek
35 éve került pályára az első kínai műhold
A századik Csiucsüanból
Gyakran írjuk, hogy a nagyobb űreszközöket a Csendes-óceán déli része fölött léptetik be a sűrű légkörbe. Miért ott?
