A 33 naposra tervezett – kínai rekordnak számító – személyzetes űrrepülés félidejébe érkezett. Ennek kapcsán osztunk meg néhány új információt a Tienkung-2 űrlaborról és az ott folyó kísérletekről.
Ahogy arról szintén beszámoltunk, egy hónappal később (október 17-én) startolt a Sencsou-11 (Shenzhou-11) személyszállító űrhajó, ezúttal „csak” két űrhajóssal a fedélzetén. (A személyzet számának 3-ról 2-re történő csökkentése azt jelentette, hogy a Tienkung-2-be készletezett ellátmány (élelmiszer, víz, tiszta ruha, tisztálkodószerek, stb.) 50%-kal hosszabb fent tartózkodást tesz lehetővé, mintha 3 fő tartózkodna ott.) A Sencsou űrhajó fedélzetén az 50 éves Csin Haj-peng (Jing Haipeng) utazott parancsnokként, aki ezúttal harmadik űrrepülésére indult (korábban a Sencsou-7 és -9 űrhajósa volt). Társa az újonc Csen Tung (Chen Dong, 37), aki már a kínai űrhajósok második (2010 májusában indított) „osztályának” képviselője. Közel két nap (nagyjából 40 óra) alatt érték el a keringő laboratóriumot és sikeresen dokkoltak ahhoz október 18-án, magyar idő szerint 21:24-kor. Ekkor kezdték meg 30 napos fent tartózkodásukat, melynek végén kb. egy napba kerül majd, hogy Belső-Mongóliában landoljanak.
Balra az orosz Szojuz TMA, középen a kínai Sencsou önálló repülésekre, illetve jobbra űrállomás-repülésekre tervezett változatai. Jól látszik, hogy (lentről-felfelé) a műszaki-hajtómű, a parancsnoki-visszatérő és az orbitális-lakó modulok mindegyike nagyobb a kínai űrhajó esetében, mint az „ősé”.
Nos, az összekapcsolódva mintegy 18 méter hosszú, három és fél méter legnagyobb átmérőjű, közel 17 tonnás Sencsou–Tienkung együttes fedélzetén dolgozó két űrhajós legfontosabb feladata a hosszú távú űrrepülés hatásainak vizsgálata. Ehhez egy sor nagyon fontos eszközt fejlesztettek ki Kínában és helyeztek el az űrlaborban, melyek a Tienkung-1 fedélzetéről még hiányoztak. Ilyenek például a „szobakerékpár”, a súlytalansághoz igazított „futópad”, a kardiovaszkuláris rendszer komplex vizsgálatára szánt „bedrótozott” kabát (tulajdonképpen egy hordható EKG rendszer) és a belső szervek és az erek vizsgálatára szolgáló doppleres/ultrahangos berendezés.
Egy 30 napos űrrepülés alatt már kiemelt fontosságú a személyzet megfelelő mentális állapotának megőrzése is. Épp ezért, az űrállomáson olyan – nagysebességű – kommunikációs rendszert alakítottak ki, amely nem csak a rengeteg mérési adatot és a kísérletek során készült videót képes a Földre sugározni, de lehetővé teszi a családtagokkal folytatott videobeszélgetéseket is. Részben ide tartozik a megnövelt, és a korábbinál változatosabb élelmiszer-ellátmány is, hisz tudjuk, az étel minősége és maga az étkezés is nagyban hozzájárul a jó közérzethez. A készételek között található többek között fűszeres marhahús, sertéshús fokhagymás (!) szószban, lepényhal, fűszeres tofu, csirke kolbász, almakonzerv, fagylalt (!), citromos tea és „gyomorbarát” üdítőitalok, stb. Az űrhajósok naponta háromszor étkeznek, alkalmanként akár hat fogást is elfogyasztva. Míg a 2012-ben indított Sencsou-7 fedélzetén 70, a mostani repülésen összesen 100 különféle ételt készleteztek.
Egy sor pszichológiai vizsgálatot is terveznek, melyek közül néhány a bezártsággal kapcsolatos érzéseket fogja vizsgálni. Ez fontos, gondoljunk csak a veszélyes környezetre, a családtól való elzártságra, de akár arra is, hogy a két űrhajósnak mindössze 21 m3 hermetikus térben kell összezárva dolgoznia. (A Sencsou parancsnoki és orbitális moduljának 6, míg a Tienkungnak is csak 15 m3 az „élettere”. A 21 m3 gyakorlatilag egy 5 x 2 x 2 m-es szobának felel meg, ami két embernek, 30 napra nem túl sok…).
Egy másik fontos, a hosszútávú űrrepülések szempontjából kritikus képesség az űrállomáson (izzadságból, párából, vizeletből, stb.) „megtermelt” szennyvíz tisztítása és újrahasznosítása. Nos a Tienkung-2-n ezt is kipróbálják. Meg kell azt is említenünk, hogy a Tienkung-1 fedélzetét meglátogató űrhajósok tapasztalatai alapján a Tienkung-2-n egy sor kapaszkodót és lábrögzítőt máshol és másképp alakítottak ki, és a hangszigetelésen is jelentősen javítottak!
Az összekapcsolt Sencsou és a Tienkung. Az együttes hermetikus (lakható) térfogat mindössze 21 légköbméteres.
A kínai űrhajósok a fentieken kívül többek között haszonnövények (pl. bors, cukkini, tökfélék) növekedését és a selyemhernyók viselkedését is tanulmányozzák.
Az űrlabor fedélzetén elhelyeztek egy fontos csillagászati műszert is. A 30 kg tömegű, kínai–lengyel–svájci együttműködésben készült POLAR nevű berendezés az Univerzum legerősebb gamma-kitöréseit fogja vizsgálni.
Ahogy arról korábban már szintén írtunk, a személyzet november közepén hagyja el az űrlaboratóriumot, mely repülését automatikus üzemmódban folytatja. 2017 áprilisában egy új rakétával (CZ-7 / LM-7) indul az új, nehéz teherszállító űrhajó első példánya (amely inkább hasonlítható az európai ATV-hez, vagy a japán HTV-hez, mint az orosz Progresszhez). A Tiencsou-1 (Tianzhou-1) a Tienkung bázisán kialakított, akár 13,5 tonna induló tömegű teherűrhajó, melynek hasznos terhe elérheti a 6,5 tonnát. Bár mérete és alakja a Tienkungra hajaz, annál az indításkor 7 tonnával nehezebb, ezért szükséges indításához a CZ-2F-nél erősebb és nagyobb rakéta. A teherűrhajó – a tervek szerint – összekapcsolódik a Tienkung-2-vel és megkísérli az automatikus üzemanyag-, víz- és oxigénáttöltést, valamint a pálya (saját hajtóművével történő) megemelését. Ezen feladatok sikeres elvégzése fontos feltétele annak, hogy 2018-tól megkezdődhessen a kínai űrállomások következő generációjának kialakítása.
A tervek szerint ugyanis 2018 és 2022 között legalább három, egyenként kb. 20 tonnás (!) – tehát a Tiencsounál 2,5-szer nehezebb – egységből (meg még pár kisebből) kialakítják az első kínai modul-űrállomást, melynek össztömege (személy- és teherűrhajókkal együtt) nem sokkal fog elmaradni a 100 tonnától. Ezen már folyamatosan fog 2-3 fős személyzet tartózkodni, akiket időről időre egy 3 fős látogató személyzet fog kiegészíteni. Ha pedig a modul-űrállomás 2022-re valóban elkészül, és a Nemzetközi Űrállomás – ahogy azt ma tervezik – 2024-ben leáll, akkor 2025-től Kína lehet az egyedüli ország, amely folyamatosan személyzetes űrállomást üzemeltet a Föld körüli pályán! Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Mint arról beszámoltunk, a két éves élettartamra tervezett, 8,6 tonna tömegű és 10,4 m hosszú Tienkung-2 (Tiangong-2) űrlaboratórium még szeptember 15-én került alacsony (375 x 285 km-es, 43 fok inklinációjú) Föld körüli pályára. Az indítást (a személyszállító űrhajókat is pályára állító) CZ-2F (LM-2F) rakétával végezték, mely ezúttal nem tartalmazott mentőrakétát, és az orrburkolat is más kialakítású volt az eltérő hasznos teher miatt. A sikeres pályára állás után nem sokkal távvezérléssel kinyitották a keringő laboratórium 18,4 méter fesztávolságú napelemszárnyait.
A szív és a keringési rendszer működését monitorozó kabát.
Az ifjabbik kínai tajkonautát a futópadhoz rugalmas szíjak rögzítik.
Ketten a kettes számú kínai űrállomáson
Két űrhajóssal úton a Sencsou-11
Elindult a második kínai űrállomásmodul
Idén jön a második kínai űrállomás
Kína folytatja az emberes űrprogramját
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (2. rész)
Kiemelt kínai űrtervek 2015–2030 (3. rész)
A két kínai űrhajós programjáról a Tienkung-2 fedélzetén (Spaceflight Now)
Megérkezett a Sencsou-11 űrhajó a második, új kínai kísérleti űrállomásmodulhoz, a Tienkung-2-höz.
